Lesz-e Déli Vasút?

Lázár János, a Szeged–Szabadka–Baja vonal kialakításának koordinációjáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy van kormányzati szándék az úgynevezett „Déli Vasút” rehabilitációjára. 2020-ban sor kerül az első, Szeged és Szabadka közötti, 39 kilométeres vasúti szakaszt felölelő munkaterület átadására. Ezzel párhuzamosan elkészül a kiviteli terv a Szabadka–Baja szakaszra is. A revitalizáció térben és időben több szakaszban jöhet létre: 1. Debrecen–Nagyvárad összekötés tram-trainnel. 2. Békéscsaba–Szeged–Temesvár–Szabadka együttműködés. 3. Szeged–Pécs összekötés a közbenső Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja útvonalon.  Mindez 580 kilométer hosszan 800 milliárd forintba kerül és tíz évbe telik, mire elkészülhet.  (http://iho.hu/)

Mit javasol a Liga Szakszervezetek?

A LIGA Szakszervezetek 2019. október 11-én nyilvánossá tette munkaerőpiaci javaslatait, azért, hogy azokat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Monitoring Bizottsága napirendjére tűzze. A javaslatok érintik többek között a közfoglalkoztatást, a közalkalmazotti szférában foglalkoztatott munkavállalók bérezését, vagy az illegális vállalkozások kérdéskörét. (http://www.liganet.hu)

MSZP: halálra ítélt párt

Az MSZP teljesítette történelmi feladatát, amikor részt vállalt az államszocializmus lebontásában, és a liberális demokrácia kiépítésben – fogalmazott Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azon a rendezvényen, amelyet a párt harminc évvel ezelőtti, 1989. október 8-ai megalakulása alkalmából tartottak. (https://nepszava.hu/)

Az MSZP az első perctől kezdve átverte az embereket. Elhitette velük, hogy megőrzik azt, ami jó volt a szocializmusban. Nem ez történt. Vezetőik részt vettek a hatalom átjátszásában. Cserébe a tőkés hatalom megtűrte őket. Hatalomra kerülve a legkeményebb kapitalista módszereket vezették be az állami vagyon tömeges eladásától kezdve a lakosság megsarcolásáig. Ma is becsapják a baloldali embereket. Bemagyarázzák, hogy az MSZP, a DK, a Momentum, sőt a Jobbik velejéig rothadt, korrupt összefogása szolgálja a dolgozó embereket. Az MSZP halálra ítélt párt. Önmagukat ítélték halálra árulásukkal, a liberálisokkal való összefekvéssel.

Budapest, Alkotmány utca 2. Ahol a párt történetét írták

Budapest egyik legismertebb épülete a Kúria-palota az Országházzal szemben. 1893-1896 között Hauszmann Alajos (1847-1926) tervei alapján építették kifejezetten a legfőbb bírósági szerv, a Királyi Kúria számára. Stílusát leginkább klasszicizáló későbarokként határozhatjuk meg.

A munkásmozgalomhoz számos szállal kötődik. 1935-ben itt folyt az utolsó Rákosi-per. Rákosi Mátyás (1892-1971), az 1919-es Tanácsköztársaság legfiatalabb népbiztosa volt. A szocialista rendszer leverése után a Szovjetunióba ment, de visszatért Magyarországra,  hogy szervezze az illegális pártot. Rákosit azonban elfogták és börtönbe zárták.

1935-ben már nyolc és fél éve volt börtönben, amikor új pert indítottak. A magyar tőkés köröknek látványos perre volt szükségük. Az 1929-es világválság megrázta Magyarországot. A Szovjetunió, a szocializmus valós sikerei vonzó példaként jelentek meg a magyar dolgozók előtt. A Rákosi-per célja az volt, hogy elrettentsék az embereket a szocializmustól. Rákosit a Tanácsköztársaság idején végzett tevékenységéért életfogytiglani börtönre ítélték.

Rákosi azonban nem egyszerű rab volt, hanem a magyar, sőt a közép-európai forradalom élő jelképe. Kiszabadítása mind a magyar, mind a nemzetközi munkásmozgalom számára fontos volt. Az ekkor negyvenes éveinek végén járó Rákosi alkalmasnak tűnt arra, hogy majd a felszabadulás után a szocialista Magyarország vezetője legyen.

Hosszú tárgyalások után 1940-ben Rákosi szabadon távozhatott a Szovjetunióba. A Szovjetunió kormánya pedig visszaadta az a magyar hadsereg zászlóit, amelyek az 1848-49-es szabadságharc leverése után orosz kézbe kerültek.

1945 után az épület bírósági funkciója megszűnt. 1948-ban létrehozták a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet és Múzeumot, amely ebben az épületben került elhelyezésre. 1957-ben az épületet kettéválasztották. A Kossuth térre nyíló nagyobb részbe a Nemzeti Galéria, majd a Néprajzi Múzeum költözött.

Az Alkotmány utcára nyíló részt megkapta az MSZMP Párttörténeti Intézete. Itt folyt egészen 1989-ig a magyar munkásmozgalom dokumentumainak gyűjtése és tudományos feldolgozása. A szó tágabb értelmében itt írták a magyar párt történetét.

A magyar kommunista mozgalom számos kiemelkedő személyisége állt az intézet élén az évtizedek során.  Nemes Dezső (1908-1985) felügyelte az intézményt és egy ideig vezette is. A főigazgató tisztét legtovább, 1961-80 között Vass Henrik (1915-2004) töltötte be. A rendszerváltás előtti zavaros években Huszár István (1927-2010) állt az intézet élén.

A rendszerváltáskor az MSZP-nek sikerült megszereznie az Alkotmány utcai épületet. Az MSZP szellemi műhelyévé alakították át Politikatörténeti Intézet néven Balogh Sándor (1926-2004) vezetésével. Balogh a jobbra csúszó MSZP-ben baloldali ember volt és az egykori KISZ-vezetővel, Hámori Csabával (1948-) szervezték az MSZP „baloldali tömörülését”. 1991-ben Földes György vette át a vezetést és 2015-ig irányította az intézetet. Földes messze esett apjától, aki a 1944-ben az újpesti partizánmozgalmat szervezte és a munkás-paraszt hatalom elkötelezett harcosa volt.

A Politikatörténeti Intézet ma is egyike azon kevés szervezeteknek, amelyre az szocialista-liberális politikai tábor befolyással bír.

A munkásmozgalom történetének dokumentumai fontos értéket jelentenek és tudásforrást. Az Orbán-kormány állami tulajdonná tette ezt a tudásforrást, ami egyben azt is jelenti, hogy akárki nem kutathatja.

Az MSZP a rendszerváltás után a PTI javára használati jogot szerzett az Alkotmány utcai ingatlanra. A kormány és az alapítvány között hosszú évek óta folyik a harc a tulajdonlásért. A Fidesz-KDNP-kormány az 1945 előtti állapotokat akarja visszaállítani, visszaadva az épületet a Kúriának.

A pécsi „tarvágás” reálisan

Pécs városában izgalmas választás lesz vasárnap. A polgármesteri székért hatan versenyeznek, a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk, az LMP, a Mindenki Pécsért Egyesület (ez a félig egyesült ellenzék fedőszerve) és két független. Pécs 7. egyéni választókerületében indul Sugár György, a Munkáspárt színeiben.

A választások egyik vitakérdése a pécsi „tarvágás” volt. Közreadjuk a munkáspárti jelölt, és egyben szakember véleményét.

Az EU-csatlakozás feltételeinek eléréséhez a kormány – a 22/1998 (6.26) KTM rendeletben – meghatározta azokat a technológiai kibocsátási és összkibocsátási határértékeket, amelyeket 2005. január 1-ig az 50 MWth-nál nagyobb (ilyen a Pécsi Erőmű is) erőműveknek teljesíteniük kell. Ezeket a határértékeket jelentősen túllépte a Pécsi Erőmű is.

A felkészülés első lépéseként a meglévő 4 db széntüzelésű kazánból kettő gáztüzelésre átalakítását terveztük, az egyik leállítását és a negyediket széntüzelésre terveztük korszerűsíteni. A széntüzelés korszerűsítését nem tudtuk elkezdeni, mert a lakossági elfogadáson megbukott a szükséges bányanyitási terv.

Időközben az EU kezdeményezte a CO2 (szén-dioxid) csökkentést és 2002-ben országokra leosztotta a CO2 keretet és támogatást helyezett kilátásba a CO2 semleges (biomassza) alapon előállított villamos energia árára. A gáztüzelésre való átállás megkezdődött és rövid idő alatt be is fejeződött és közben előkészítettük a szénalapú fejlesztésre tervezett kazán átalakítását biomassza tüzelésre (60t/óra apríték felhasználás).

Ekkor már az erdészet jelentős piaci veszteséget ért el, az export visszaesett, a hazai fafeldolgozás (bútoripar, épület faipar stb.) leállt. Ugyanakkor a hazai erdészeti jelentések szerint évente 11 millió tonna faanyag terem, amelyből felhasználás csak 3-4 millió tonna/év – így évente az erdőállomány jelentősen gyarapodott, illetve az elöregedett állomány pusztulása következett be.

A CO2-mentes energia termelés és a faképződés egymásra találásával és az állam és helyi önkormányzat támogatásával 2004. aug. 31-re felavattuk az 50 MW villamos energia előállítására képes finn technológiájú biomassza tüzelőanyagú energetikai egységet. A fenti beruházás előkészítése és kivitelezése során is volt a zöldeknek ellenkezése, amelyben a helyi (decentralizált) kisebb biomassza blokkok építését látták volna jónak. – ilyen Mohácson létesült, Szentlőrincen is elkezdődött de nem valósult meg – általában nem volt magán tőke, sem állami forrás ezen kisebb blokkok létesítésére.

A jelenleg is működő 60 to/órás kazán tüzelőanyaga mintegy 80%-ban ipari célra alkalmatlan hibás, túltartott (elöregedett) faanyag és mellette növekvő mértékben fafeldolgozási hulladék.      A zöldek „tarvágás” propagandája teljesen alaptalan, az erdészet szakmailag megalapozott, hatóságilag ellenőrzötten végzi az erdőállománnyal való gazdálkodást. (részletesen szakmai értékelést ad pl. Förszter Gyula az interneten) Ismeretem szerint az évi 11 millió tonna faanyag növekedésből energetikai célú felhasználás Pécsett, Tatabányán és a Mátrai erőműben együttesen nem éri el a 1,5 millió tonna mennyiséget.

Álláspontom szerint a nemzeti természeti erőforrással való felelős gazdálkodás minden gazdálkodó kötelessége és felelőtlenség, ezt a tevékenységet politikai lejáratás céljára használni. Pécs ezen beruházással és később 2014-ben üzembe helyezett szalma tüzelésű blokkal (30 to/óra lágyszárú tüzelőanyag) zöld főváros címet pályázhatja, hiszen a város lakosságának közel fele erre alapuló távfűtéssel él. Az Erőmű két gázkazánja teljes tartalékot biztosít, üzemére igen ritkán van szükség. A biomassza tüzelésre való átállással Pécs város levegőminősége minden vonatkozásban sokat javult, hatása a jelenleg időnként kialakuló kedvezőtlen állapotra igazoltan nincs. Az időszakosan előforduló szmogos állapot a város kedvezőtlen fekvéséből és a korszerűtlen tömegközlekedéséből, és a még mindig meglévő családiházas övezetekben kialakult szegényebb lakosság által használt egyéb tüzelőanyagok miatt van.

Sugár György
nyugalmazott gépészmérnök,
környezetvédelmi szakmérnök

Ghebali Kenza képviselő-jelölt nem lép vissza!

A mostani választási kampány a megszokottnál is undorítóbb, ha egyáltalán az ilyet meg lehet szokni. Budapesten több kerületben is tapasztaltuk az „ellenzéki összefogás” durva támadásait a Munkáspárt jelöltjei ellen, de az, ami Balassagyarmaton történt, párját ritkítja. Gyenes Szilárd polgármester-jelölt úr nemes egyszerűséggel visszalépésre szólította fel a Munkáspárt egyik jelöltjét.

Ghebali Kenza a Munkáspárt képviselőjelöltje Balassagyarmat 4. számú egyéni választókerületében. Fiatal asszony, új arc a munkáspárti politikában, sőt általában a politikában. Ő maga nem „politizálni” akar, hanem az embereknek akar segíteni. Azoknak, akik nagyon jól ismerik őt, és akiket ő is ismer. Manikűrös-pedikűrös-műkörmös üzlete a városközpontban van. Hétvégeken a piacon végez „közvélemény-kutatást”. Mindent tud a városról, amit tudni lehet.

A 4. választókerületben négyen indulnak. A Munkáspárt mellett indul a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Szövetség a Balassagyarmatiakért Egyesület (SZAB) jelöltje. Ez utóbbi talányos szervezet valójában az ellenzéki pártok összefogását jelenti civilszervezetnek álcázva. Mint látjuk egyetlen ellenzéki párt sem indul külön. „Társadalmi egyesület vagyunk, civil szervezet, mely nem kötődik pártokhoz”  – nyilatkozta a SZAB egyik jelöltje. Jól hangzik, de mi az igazság?

Nem árt tudnunk, hogy mi a mostani helyzet Balassagyarmaton. 2014-ben a nyolc egyéni választókerület mindegyikét a Fidesz-KDNP nyerte meg. Kompenzációs listán egy-egy képviselővel a Jobbik, az MSZP és a DK jutott be. Lombos István képviselő úr öt éve még az MSZP jelöltje volt, mára „civil”, azaz SZAB-os lett. Szedlák Sándor képviselő úr 2014-ben még a DK-ra esküdött fel, most ő is SZAB-os, és történetesen Ghebali Kenza ellenfele.

Lombos úr és Szedlák úr 2014-ben még polgármester-jelöltként is indultak. Lombos úr az MSZP színeiben 22,14 százalékot kapott, Szedlák úr DK-jelöltként 9,2 százalékot. A Fidesz-KDNP jelöltje, Medvácz Lajos úr 55,78 százalékkal lett polgármester.

A magukat demokratikus ellenzéknek tituláló MSZP és DK most úgy döntött, hogy elhallgatják a múltat, és Hófehérke tisztaságával SZAB-ként bújnak elő. Ennek a SZAB nevezetű ellenzéki összeborulásnak a polgármester-jelöltje Gyenes Szilárd úr. Nos, Gyenes hazugságokkal és manipulációkkal teli levélben szólította fel a Munkáspárt jelöltjét, hogy lépjen vissza.

„Minden jel arra mutat, hogy országos szinten az Ön által képviselt párt burkolt szövetséget kötött az Orbán-rendszerrel” – állítja a levélben. Ha ez igaz lenne, vajon a Munkáspárt tagjainak két héten át napi tíz órában kint kellett volna állniuk az utcán? Ha ez igaz lenne, akkor miért nem szólaltatják meg minden nap a Munkáspártot a médiában? Miért nincs egyetlen kérdés sem a Munkáspártról a közvélemény-kutatásokban? Amit Gyenes úr állít hazugság, ismert liberális kísérlet a Munkáspárt befeketítésére.

De Gyenes úr folytatja: „Önnek látnia kell, hogy az ország számára is fontos valódi változások tulajdonképpen az elárult rendszerváltás befejezése lenne a fokozatosan leszakadó magyar társadalom érdeke.” Mi nem így látjuk. A rendszerváltás azt jelentette, hogy eladták a gyárakat, a bankokat, a dolgozót meg kisemmizték. Gyenes úrnak nem ez fáj. Neki csak az fáj, hogy nem ő és nem a liberális ellenzék van hatalmon. A mi célunk nem az, hogy őket juttassuk hatalomra. A mi célunk az, hogy olyan világ legyen, ahol nem a pénz az úr.

És most a levélnek még egy undorítóbb része. Kísérlet arra, hogy a Munkáspárt képviselő-jelöltjét szembe állítsa a Munkáspárt vezetőivel.

„Pártja helyi vezetői is tehetetlenek a felső nyomással szemben, onnan semmilyen pozitív döntésre nem számíthat.” Gyenes úr nyilván nem tudja, hogy a Munkáspárt helyi vezetője dr. Frankfurter Zsuzsanna, a helyi kórház orvosa, egyben a Munkáspárt Elnökségének tagja. Sőt az Elnökség tagja Nagy Attila Nógrád megyei elnök is. Vagyis senki sem gyakorol nyomást a balassagyarmati jelöltekre.

És végén jön a csábítás, bár, legyünk őszinték, nem túl erősen. „Amennyiben a SZAB és jómagam eredményesen szerepelünk, munkájára, aktivitására is örömmel számítunk…”

Hát, kedves Gyenes úr, ennél azért lehetett volna többet is ajánlani. Bár Ön ajánlhat bármit, a Munkáspárt jelöltjei nem eladók. Mi nem veszünk részt az emberek átverésében.

Ghebali Kenza képviselőjelölt nem lép vissza.

Népi ellenőrzést az önkormányzatokban!

A városi könyvtár előtt felállított standnál várják a választókat a Magyar Munkáspárt paksi szervezetének jelöltjei. Szarka Sándor, a párt 3-as számú választókörzetben induló képviselőjelöltje szeretné elérni, hogy a kisemberek problémáira a képviselő-testület odafigyeljen. Népi ellenőrzést szorgalmaz. Szarka Istvánné a 2-es körzetben indul a párt színeiben. Fontosnak tartja a lakhatási problémák megoldását, szociális bérlakások építését, a kilakoltatások megszüntetését. Szeretné elérni a jelölt azt is, hogy a Jámbor Pál utcát egyirányúsítsák. (http://www.telepaks.net/)