2019 október 26

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

Mi van a kapitalizmuson túl?

A világ 58 országának 73 pártjával együtt kerestük a választ az elmúlt héten.  Török barátaink, talán, hogy megkönnyítsék a választ, egy képpel kedveskedtek.

Három ember, szürkék, vagy talán csak nem feltűnőek. Olyanok, mint mindenki.  Tegnap éltek, vagy csak holnap születnek.  Nem tudni.  Mindegy is.  A lényeg a zászló a kezükben.  Nem szürke.  Vörös! A múlt üzenete, és egyben a jövő ígérete.

Mi van a kapitalizmuson túl? Kezdjük azzal, hogy valaminek lennie kell.  Emberek voltak a kapitalizmus előtt is, és a rendszer minden hibája és gonoszsága ellenére a számuk most is nő.  A kapitalizmus nem akarja elpusztítani az embereket, mert akkor kit zsákmányolna ki.  A robotokat nem lehet.

A kapitalizmus rabságba taszítja az embereket.  Persze, nem valamiféle középkori szolgaságra kell gondolni.  A mai kapitalizmus ennél sokkal ravaszabb. A több száz év nem múlt el nyomtalanul. Manapság elrejti a rabságot. Észre sem veszed, sőt még örülsz is neki.

Modern rabság? Gondoljunk csak bele!  A kormány mostanság szinte utánad dobja a kölcsönöket. Vegyél autót, házat! De a kölcsön kölcsön marad: vissza kell fizetni!  A kormányok a bankokhoz láncolnak bennünket, s a mai technika mellett őket nem tudod átverni.

Szellemi fogságban is vagy. Annyi információt kapsz, amennyi feltétlen kell ahhoz, hogy dolgozz. Az iskolában meg a fejedbe verik, hogy régen minden rossz volt, és eszedbe se jusson bántani a rendszert.

De mindettől még lehet szabadulni.  Az igazi rabságot az jelenti, hogy elhiszed, hogy a kapitalizmuson túl nincs semmi.  Vagy ha sejted, hogy valaminek lennie kell, akkor bebeszélik neked, hogy kár a gőzért. Úgysem lehet megváltoztatni. Ha ezt elérte a kapitalizmus, te szinte biztosan elvesztél.

De talán még nincs minden veszve. Talán még képesek vagyunk nyitott szemmel és nyitott felfogással szemlélni a világot. Talán még észrevesszük, hogy a kapitalizmus mindent megígér, de valójában semmit sem ad. Legfeljebb használatra, bérbe, hitelbe, amit majd visszavesz tőled.

Kell-e azon törni a fejünket, hogy mi van a kapitalizmus után? Végül is, csodálatos dolgok születnek.  Az 5G technológia, ami eddig elképzelhetetlen sebességgel továbbítja az adatokat. Az isztambuli reptér, a legnagyobb a világban, szinte nem is repülőtér, hanem egy álom.  A földrészeken át ívelő gázvezetékek.  Vagy itthoni világunknál maradva, az új Puskás Stadion? Ezeket nem a kapitalizmus szülte? Vajon akkor ki kell őket dobni?

A kapitalizmus után nem a semmi van. Az a világ van ott, amit elődeink alkottak, és ami most teremtődik. Igen, tőkés cégek építik, tőkés kormányok építik a kapitalizmus dicsőségére. A stadion, a Városligeti komplexum, a múzeumok és uszodák nem felelősek azért, hogy a kapitalizmusban születtek. Nem lerombolni kell őket, hanem az emberek, a nép tulajdonává tenni őket.

Ha szabad azt mondani, a hardver jó, sőt kiváló. A szoftverrel van a baj. Azzal, ami mozgatja a kapitalizmust.

Mi mozgatja a tőke világát?  A pénz, a profit vágya. Ez élteti a kapitalizmust. De akkor miért akarunk más szoftvert, más operációs programot? Nos, azért, mert a profit nemcsak éltet, de öl is. Előbb-utóbb fölöslegessé teszi az embert és elpusztítja önmagát.

Nézzünk csak körül! Normális dolog, hogy lassan megfulladunk a hőségtől és a szennyezett levegőtől, de a tőkések, akik tehetnénk ellene, semmit sem tesznek? Nem kétségbeejtő, hogy határozott lépések helyett, ami persze sok pénzbe kerülne, egy tizenéves lányt sztárolnak?

És ahhoz mit szóljunk, hogy világkongresszust tartanak vízhiányról, közben luxusszállókban válogatnak az ásványvizek között? A környezet védelméről szónokolnak, közben rakétáik készen állnak a környezet és vele együtt a mi pusztításunkra?

Sok jó van a mi világunkban.  Isten őrizz, hogy romboljunk! A szoftvert kell cserélni, a rendszert, amely működteti a világot. A pénz, a profit helyett az ember érdeke legyen a döntő.

Mi van a kapitalizmuson túl?  Az, amit most látsz. A ház, ahol élsz. A gyár, ahol dolgozol. A tájak, amelyeket szeretsz. Az emberek, akikkel nap, mint nap találkozol.

Csak minden másként működik. Minden érted van, a te érdekedet szolgálja. Nevezd el! Nevezd szocializmusnak, közösségi társadalomnak. Nem az elnevezés a lényeg. A szoftver teszi mássá.

A világ 58 országának 73 pártjával együtt mondtuk a múlt héten, hogy van ilyen szoftver. El kell indítani. Túl kell lépnünk a kapitalizmuson, feltéve, ha élni akarunk. Klímarombolás és háborúk nélkül, kizsákmányolás és önpusztítás nélkül. Emberként.

Szólj hozzá!