2019 április 27

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

Ébresztő!

Gyerekkoromban a Baross utcán katonazenekar vonult végig május elsején, hogy zenés ébresztővel tegye szebbé az ünnepet. Ne tessék fintorogni, nem a szocializmus találta ki! Így volt már Ferenc József idején is, és nagy kár, hogy máig sem állították vissza. Lehet persze, hogy nincs elég katonazenekar. Vagy csak nem akarják felébreszteni a magyar népet?

Szeretett népünk ugyanis alszik. Aki nem hiszi, álljon ki a Nyugati aluljáróba vagy a Blahára, ahogyan én is tettem az elmúlt két hétben, és rögtön elhiszi, amit mondok. Húsz ezer ajánlást kellett összegyűjteni az EP-választásokon való induláshoz. Megcsináltuk, túl vagyunk rajta, de azért hadd mondjam meg, hogy az egész folyamatnak semmi köze a demokráciához. A nagyok percek alatt összeszedik. Néha még egyes kisebbeknek is sikerül, ami önmagában is kérdéseket ébreszt.

Szóval, jó száz órát álltam az aluljárókban és figyeltem, ahogyan szeretett népünk alszik. Nem politizálok! Nem érdekel a politika! Talán ezt mondták a legtöbben, akik ugyanolyan alvajárók, mint azok, akik szó nélkül elmennek mellettünk. Alvajárók, hiszen akár érdekel a politika, akár nem, az életünk sok kérdése ott dől el. Ne támogass senkit, ne szavazz senkire, de ettől még nem teremtettél független világot! Lehet utálni a világot, de a megoldás nem az alvajárás.

Vedd le azt a rohadt fülhallgatót, és figyelj ide! Akartam mondani sok fiatalnak, de középkorúnak is, akik fülhallgatókkal a fejükön teremtenek maguknak egy virtuális világot. Az a világ nem létezik, az a világ nem ad neked munkát, megélhetést, családot, békét. Ott nincs semmi! De nem mondtam, részben, mert rohantak, részben meg úgy sem hallották volna.

Támogasson egy aláírással! Milliószor elmondtam a magyar munkásosztály alvó tagjainak is. Honnan tudom, hogy munkás? Munkaruhában járnak-kelnek, valamelyik multi jól látható feliratával. A multis magyar munkás oda sem nézett a Munkáspárt standjára, elsuhant mellette. Végül is érthető. Az, amiért mi harcolunk, nem érdekli. Van munkája, a bére is jobb az átlagnál, a multik nem kicsinyeskednek vele. Sok dolog nekik sem tetszik, de jobb erről hallgatni. Minek
keresni a bajt?

Sok építőipari munkással ismerkedtem össze az elmúlt két hétben. Mindegyik vidéki, de Pesten dolgoznak, mert otthon, vidéken nem pörög a gazdaság, csak itt. Napi 15-20 ezer forint tisztán! Napi 12-15 órát dolgoznak, de jól keresnek. Este felé a feszültséget és az egyedüllétet enyhítik pár üveg sörrel, beszédesebbek. Egyikük-másikuk még alá is írta a papírunkat. Persze, tudják, vagy legalábbis érzik, hogy az építőipari boom nem tart az idők végezetéig. És azután mi lesz?

A Nyugatiban, a Blahán mindennél jobban látszik, hogy a magyar társadalom szétszakadt. Jól öltözött embert ritkán látni. Legfeljebb este, amikor hazafelé mennek az állami intézmények és nagy cégek elegáns alkalmazottjai, s odaköszönnek a nagy pártok ismerős gyűjtőinek. Vagy nem köszönnek senkinek, ami még gyakoribb.

De a többség? A többség egynyári ruhában, egynyári cipőben jár. Tudod, ez olyan, ami elegánsnak tűnik, de egy nyárnál nem bír ki többet. Elégedettek, talán szeretnének többet, de az is lehet, hogy ez is elég nekik. Nem kell felébredni, mert akkor látnák, hogy ez egy zsákutca, amibe a tőkés világ belekényszerítette őket. Dolgozz és fogyassz!

Vannak, akik az aluljáróban élnek. Megbuherálják a jegyautomatákat, hogy ne adjanak vissza aprót a vásárlóknak, majd, amikor a vásárló elment, lenyúlják a pénzt. Mások kéregetnek. Vannak, akik délutánra már nem tudnak magukról, mellettük az üveg bor, arra még tudnak vigyázni, hogy hasonszőrűek ne lopják el. Vannak, akik aláírnak a pártoknak, mindegy, hogy kinek, csak kapjanak valamit. Talán egyszer felébrednek, és talán ráébrednek arra, hogy van más út. Van, de ahhoz nagyon sok mindent meg kell változtatni.

Én nem támogatok senkit, engem ki támogat? Jaj, de sokszor hallottam ezt a buta érvet az elmúlt napokban! Ezt még azzal tetézik sokan, hogy megkérdezik: hol voltatok eddig? Miért nem szerepeltek a televízióban? Ilyenkor nincs idő elmagyarázni a tőkés médiapolitika trükkjeit, amelyekkel de facto kizárnak bennünket a médiából.

Én inkább őszintén a szemükbe mondom: ha nem aludnál harminc éve, ha végre felébrednél, akkor látnád, hogy itt voltunk és itt vagyunk melletted! Nekem és nekünk semmilyen előnyünk nem származik abból, hogy az aluljáróban udvarolunk neked egy aláírásért, ami neked semmibe se kerül.

Neked viszont jobb lehet attól, ha a Munkáspárt nem csak az utcán és az interneten küzd azért, hogy a te életed jobbra forduljon, hanem a parlamentben is. Sőt, hidd el, csak ettől lehet jobb!

Szóval, barátaim, polgártársaim, dolgozótársaim, magyarok: ébresztő!

2019. április 27.