Kalmár Dávid fiatal, szolnoki lokálpatrióta segíteni fog az embereknek

A Munkáspárt képviselői a nap 24 órájában állnak majd az emberek rendelkezésére, ha megválasztják őket – mondta Thürmer Gyula szolnoki sajtótájékoztatóján. A Munkáspárt polgármesterjelöltje alkalmas arra, hogy bizalmat szavazzanak neki az október 13-i választásokon – jelentette ki Thürmer Gyula. Kalmár Dávid egy fiatal, szolnoki lokálpatrióta, aki segíteni fog az embereknek. Csakúgy, mint a Munkáspárt képviselői, akik az önkormányzatokban a lakókért dolgoznának. A párt elnöke hangsúlyozta azt is: harmonikus együttműködésre törekednek az ország vezetésével és nincs szükség az ellenzéki összefogás rombolására. 

(http://www.szolnoktv.hu/)

Karácsony finn segítséget kér

Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt Tóth Bertalan MSZP-elnök és Mesterházy Attila társaságában beszélgetett a hétfőn Budapestre látogató szociáldemokrata Antti Rinnével, finn miniszterelnökkel, aki egyben az unió soros elnökségét is képviselte.

(https://nepszava.hu/)

Akárhogyan is kéri Karácsony a finn miniszterelnököt, ő nem fog adni közvetlenül EU-s pénzt. Részben azért, mert ilyen nincs, de ha lenne is, akkor sem a soros EU-elnökséget adó miniszterelnök jogköre. De butaság is ilyeneket kérni. Ugyanis, ha csoda folytán Karácsony úr lenne a magyar miniszterelnök, aligha örülne annak, hogy Tarlós úr közvetlen EU-s pénzeket kapna és kvázi állam lenne az államban. Egyébként sajnálatos, hogy a finn miniszterelnök részt vesz egy ilyen kampányötletben.

Undorító: Karácsony külföldi barátait hívja segítségül a magyar emberekkel szemben

Karácsony Gergely a brüsszeli Európai Parlament épületében találkozott Soros György legfőbb szövetségesével Frans Timmermansszal.

(https://www.magyarhirlap.hu/)

A budapesti választás a magyar emberek ügye. Nem érdekes, hogy mit akar Timmermans, vagy akárki más. Budapest főpolgármesterét a magyar emberek választják és nem az EU. Nem szeretnénk megérni azt az időt, amikor az EU jelöli ki a magyar főpolgármestert. Karácsony külföldi barátait hívja segítségül a magyar emberekkel szemben. Undorító!

Magyar-német katonai szövetség: még sohasem vezetett jóra

Befejezve három napos, hivatalos magyarországi látogatását, elutazott hazánkból az Eberhard Zorn vezérezredes, a Bundeswehr főszemlélője (vezérkari főnök) vezette német katonai küldöttség.

(https://honvedelem.hu/cikk/)

A nagyhatalmakkal folyó és egyre mélyülő katonai szövetség nem erősíti Magyarország függetlenségét. A németekkel való katonai együttműködés egy újabb szállal köt a NATO-hoz. A magyar-német katonai szövetség még soha a magyar történelemben nem vezetett jóra. Magyarország függetlensége csak a NATO-n kívül, semleges országként szavatolható.

Budapest, VI. Andrássy út 60. A hazugság múzeuma

Az Andrássy út a magyar főváros egyik legelegánsabb útja. Nem sokkal az 1867-es kiegyezés után döntött úgy a kormány és a főváros vezetése, hogy a Belvárost és a Városligetet elegáns fasorral kell összekötni. Aki járt már Párizsban, az rögtön észreveszi a hasonlóságot az Avenue des Champs  Élysées és a mi Andrássy utunk között. Andrássy Gyula (1823-1879) ekkoriban, pontosabban 1867 és 1871 között Magyarország miniszterelnöke volt, és nagyon szerette volna Budapestet Párizs szintjére emelve világvárossá tenni. Az Andrássy út is az ő ötlete volt.

Mondani sem kell, hogy azonnal megindult az építkezés. Pénz volt és a kiegyezésre büszke magyar arisztokrácia és nagypolgári réteg igyekezett megépíteni saját palotáját.

Az Andrássy út 60. szám alatti házat 1881-ben Feszty Adolf (1846-1900) építette magán megrendelők számára.  Ő tervezte a Fonciére-palota elegáns épületét is, amely az Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében áll. Történelmi érdekesség, hogy a ház magántulajdonban volt, a visszaemlékezések szerint az izraelita hitközség számára megadott öröklési joggal.

A munkásmozgalom történetéhez az épület 1937-től kapcsolódik, amikor a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt kibérelte. Ez lett Hűség Háza néven a magyar fasiszták központja.  A nyilasok fő ellenségei éppen a kommunisták voltak. A Horthy-rendszer hol megtűrte, hol üldözte a nyilasokat.

1944 októberében a németek segítségével Szálasi Ferenc (1897-1946) lett az ország vezetője, és kezdetét vette a nyilasterror. Az Andrássy út 60-ban számos kommunistát, illetve a németekkel és a fasisztákkal szembeszálló hazafit és zsidót kínoztak és öltek meg.

1944 végén, 1945 elején, Budapest ostromakor az Andrássy út számos épülete megsérült. Komoly károkat szenvedett a 60. szám alatti ház is.

1945 februárjában felszabadult Budapest, majd áprilisban az egész ország. Megindult az új ország új politikai intézményeinek felállítása. Ezek közé tartozott a politikai rendőrség is. Feladata a demokratikus Magyarország védelme, a fasizmus maradványainak felszámolása, a háborús bűnösök elfogása volt. A politikai rendőrség egy részét az Andrássy úti házba telepítették. Ma már nehéz megmondani, hogy mekkora szerepet játszott az épületek hiánya a lerombolt Budapesten és mennyire számított az, hogy az új hatalom számos személyiségét pont itt kínoztak a nyilasok.

1946 októberétől az Államvédelmi Osztály, majd az átszervezés után, 1948-tól az Államvédelmi Hatóság költözött ide. E helyen nem feladatunk az ötvenes éveket értékelni, de tény, hogy a szocialista törvényesség számos megsértését pont itt követték el. Ezekre nincs és nem is lehet mentség.

1951-től az épületet különböző külkereskedelmi vállalatok használták. A társadalom is, a hatalom is igyekezett lezárni a múltat, és lehetőség szerint enyhíteni a korábbi fájdalmakat.

Az Andrássy út 60 történetéhez először a Szabad Demokraták Szövetsége nyúlt vissza. Egyszerre látták meg benne a kegyelet kifejezésének lehetőségét és a szellemi, politikai bosszú eszközét. Az SzDSz az antikommunista harc fő letéteményesének tekintette magát és leírhatatlan dühhel fordult minden ellen, aminek köze volt a szocializmushoz.

2002-ben az Orbán-kormány idején hozták létre a Terror Háza Múzeumot az Andrássy út 60. szám alatti épületben. Ekkoriban már az Európai Unió és Magyarország politikai elitjében is kialakult az a nézet, hogy a kommunisták ellen úgy lehet legjobban küzdeni, ha azonosítjuk őket a fasisztákkal.

Fasiszták ellen küzdeni 2002-ben már nem kellett, hiszen, ha voltak is szélsőjobboldali, sőt fasiszta nézetek, semmilyen politikai erőt sem jelentettek. A szocializmust 1989-90-ben ugyan megdöntötték, de az új politikai élet tisztában volt vele, hogy az emberek emlékeznek a szocializmusra, és ha folytatódnak a kapitalizmus okozta nehézségek, a nép ismét a kommunisták oldalára állhat.

A Terror Háza tehát egy hazugságra épül. A kommunizmus ugyanis nem azonos a fasizmussal. A fasizmus a tőke, a kapitalizmus rendkívüli eszköze a kapitalizmus megmentésére. Hitlert, Szálasit azért segítették hatalomra, hogy nehogy megismétlődjék 1917 és 1919. A kommunizmus, a szocializmus ezzel szemben a dolgozó tömegek programja a tőke uralmának megszüntetésére.

A jelentős állami támogatást élvező „múzeum” ma a felnövekvő nemzedékek antikommunista manipulálásának egyik fő intézménye. Az építészek által mindig is vitatott ráépítésekkel még Feszty Adolf elegáns alkotását is elrondították.

Tervek nélkül nincs fejlődés

Karacs Lajosné, a Munkáspárt alelnöke, egyben a Munkáspárt XV. kerületi polgármesterjelöltje. Az Életképek című kerületi lapnak adott interjúból idézünk.

A ruhaipari üzemmérnök és mérlegképes könyvelő végzettségű Karacs Lajosné, a Magyar Munkáspárt kerületi polgármesterjelöltje. Évtizedek óta foglalkozik gazdasági ügyekkel, alelnökként a pártja pénzügyeit is kézben tartja. Azért döntött úgy, hogy a XV. kerületben indul a polgármesteri székért, mert a párttagok, szimpatizánsok erre kérték. A polgármesteri programját összegezte kérésünkre.

„Bár nem vagyok XV. kerületi lakos, de nagyon sok naprakész ismeretem van a városrészről, személyesen is beszéltem a lakókkal” – kezdi a beszélgetést. A találkozókból pedig kirajzolódott számára egy olyan kerület, ami nem fejlődik, folyamatosan elöregszik, a lakosság létszáma csökken, és a szociális problémák is állandósultak. A városrész egyes részei az illegális szemétlerakás miatt szennyezettek, elhanyagoltak. A rossz állapotban levő úthálózat komoly gondot jelent a közlekedőknek, és a parkolás sem megoldott a kerületben. Az M3-as hiányzó zajvédő falának megépítése is folyamatosan tolódik.

A közintézmények és sportlétesítmények szintén megújításra várnak. A többfunkciós sportcsarnok hiányából adódóan a szabadidős sportra nem sok lehetőségük van a lakóknak. A városrészben gazdasági szempontból kihasználatlan kerületrészek találhatók, például a lehetőségekhez mérten kevés az ipari beruházás, ebből adódóan a kerület adóbevétele sem olyan mértékű, amilyen elvárható lenne. Az Észak-Pesti Kórház fejlesztése is megrekedt, egyes részei nagyon elhanyagoltak. A kerület gyakorlatilag megragadt a ’70-es, ’80-as években.

A jelölt az észak-pesti főgyűjtőfejlesztésről elmondta, hogy szerinte ez a főváros feladata lett volna, nem az önkormányzaté. „Lobbizással el lehetett volna érni, hogy Budapest vezetése megépítse a főgyűjtőt” – hangsúlyozta.

Komoly problémának látja, hogy nincs a fejlesztésekhez átfogó koncepciója a jelenlegi vezetésnek. „Ha nincs stratégiai terv, az sokkal rosszabb, mintha van, de az rossz” – véli a jelölt. Meg kellene ugyanis találni például a kerület identitását, a gazdasági övezetek és a városrészközpontok helyét. Fontosnak tartja az úthálózatot fejlesztését és a 3-as, valamint a 4-es metrók meghosszabbítását is a kerület felé.

Meglátása szerint a jelenlegi önkormányzatban nagyon mély az árok a jobb- és baloldal között, szinte mindenből politikai kérdést csinál a városvezetés. Ezt a gyakorlatot szüntetné meg a jelölt megválasztása esetén. „A polgármesternek alapvetően nem pártérdekeket kell képviselnie, hanem a kerület és az emberek érdekeit. A legfontosabb a konszenzusteremtés” – mondta Karacs Lajosné.

A jelenleg hiányzó költségvetésről elmondta, hogy csak tárgyalással lehet tető alá hozni, ebben is konszenzusra kell jutniuk a feleknek. Mindenkivel meg kell értetni, a kerület érdeke, hogy legyen elfogadott büdzsé a működtetéséhez, a fontos fejlesztések megvalósításához.

Kós Zoltán, a Munkáspárt Baranya megyei elnöke, és egyben Sombereken polgármester-jelölt

A 2019. évi önkormányzati választások kampánya Baranya megyében a helyi tőkés csoportok közötti harc élesedésének ékes bizonyítéka. De akár az állatorvosi ló kifejezés is ráillik.

A közös ellenzéki jelölt Pécsen Péterffy Attila, aki 2008-2015 a helyi erőmű vezetője volt. A városi hőenergia a hazai szénbányászat visszaszorítása, a szénnel fűtés tetemes hulladékképzése és a levegő szennyezés ürügyén át lett állítva fafűtésre. Ez elképzelhetetlen, hogy a város vezetésének tudtán kívül történt, hiszen országos tendenciákról beszélünk, ha a szén-fa felhasználás arányváltozásának okairól van szó.

A helyi ellenzék természetesen azzal kampányol, ha nem is igaz az élet minden tekintetében, hogy „minden rossz”. Ez tudjuk, ellenzékként megteheti, hiszen nem ő van a hatalmon, nem vádolhatják azzal, hogy csinálja jobban. A jelenlegi vezetés erre azzal válaszol, hogy az „ellenzék hazudik”.

Ebben természetesen van igazság, de mivel a nem minden rossz nem azt jelenti, hogy minden jó lenne, mégsem állja meg a helyét. Jelenleg az erőműben történő fafűtés miatt van tele óriásplakátokkal és molinókkal a város. Amiben, mármint fafűtésben ugyanúgy része van a jelenlegi kormányzatnak is, mint az előzőnek. Nem csak a jelölt kormányzásokon átívelő tevékenysége, hanem a rendszerváltást követő, minden kormányra jellemző kapkodó és elhibázott energiapolitika miatt is.

A durva kampány minden résztvevőt besároz, nem beszélve a választókról, akik közpénzen vannak a másik fél, ill. a másik szavazótábor ellen hergelve. És ez igencsak helytelen gyakorlat.

Kós Zoltán

1994 óta mint vendég járok önkormányzati ülésre

Vetró Kőműves Rozália, a Munkáspárt tagja,

Bp. XX. kerület 9. sz. választókörzetében lett jelölt. Egyedül gyűjtötte össze az ajánlásokat.

A KB ülésén átadott írásos hozzászólásában így vall önmagáról: „Súlyos hallássérült vagyok, alig hallok. Egy éve felmondta a szolgálatot a régi hallókészülékem, nem tudok új hallókészüléket venni, ára 80 ezer-150 ezer Ft lehet, nyugdíjam 94 ezer Ft alatt van, egyedülálló vagyok. Az önkormányzat nem ad közgyógyellátást. Alig hallok, ennek ellenére egyedül jártam ajánlásokat szerezni. Nagy kiterjedésű kertvárosi választókörzetben nagyon sokat gyalogoltam, szerencsére nyári napok voltak, eső kevés volt.

1994 óta 2010 kivételével, akkor három ajánlás hiányzott, minden önkormányzati választáson képviselőjelöltnek indultam, 2014-ben 1,34 százalékban nyertem szavazatot. 1994-ben abba a választókerületbe kerültem véletlenül, ahol 1948-50 között gyermekként éltem, megismertem a környéket. Többiekben itt a lakóterületemen, sok embert megismertem, 62 éve élek itt. Köztük volt néhány párttag, vannak szakszervezeti tagok. Megtapasztaltam, melyik lakásnál nem érdemes ajánlást szerezni…

Már augusztus 24-én megkezdtem az ajánlásszerzést a szomszéd utcában, akkor 6-ot, másnap másik közeli utcában 8-at, majd a közeli napokban 3-at, 6-ot, volt olyan nap amikor 10-et. 58 érvényesnek látszó ajánlást szereztem, ebből meglett a szükséges 46 érvényes ajánlás.

1994 óta mint vendég járok önkormányzati ülésre.

Fel kell állni és folytatni a harcot!

Ülésezett a Központi Bizottság

A múlt szombaton ülésezett a Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülés megkezdése előtt a párt elnöke köszöntötte Benyovszky Gábort, a KB tagját 70. születésnapja és Nagy Attilát, az Elnökség tagját, Nógrád megyei elnököt 55. születésnapja alkalmából.

Boldog születésnapot,
Kínai Népköztársaság!

A Központi Bizottság megemlékezett a kínai szocialista forradalom győzelmének és a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulójáról. A kínai szocializmus hét évtizedes útját képes bemutató keretében idézhették fel a részvevők. A Kínai Népköztársaság sikerei a kínai sajátosságú szocializmus történelmi bizonyítékai. A kínai kommunisták harca és sikerei biztatást adnak a szocializmusért küzdő erőknek – hangzott el az ülésen.

Jelöltállítás : Nem teljesítettük terveinket

A Központi Bizottság áttekintette a 2019. évi önkormányzati választás első szakaszának, azaz az ajánlások gyűjtésének eredményeit. A kórházban lévő Hajdu József helyett Karacs Lajosné, a párt alelnöke ismertette a Munkáspárt által végzett munka eredményeit.

Emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság meghatározta a párt alapvető céljait. Stratégiai cél volt az, hogy Budapesten legyen főpolgármester-jelöltünk. Ezt a célt, mint mondta, nem értük el. Akárhogyan is szépítsük a dolgot, nem értük el. Voltak provokációk, de az alapvető gond, hogy szervezeteink többsége nem teljesítette az előre egyeztetett feladatokat. Ez igaz a budapesti szervezetek többségére is, és a megyei csapatokra is. Így sajnos elestünk a főpolgármesteri küzdelemben való további részvételtől.

A megyei jogú városok közül Miskolcon, Salgótarjánban, Szolnokon van polgármester-jelöltünk, de nincs Kecskeméten és Debrecenben. Ez utóbbi különösen fájdalmas, mert úgy tűnik, hogy a megyében semmilyen munka nem folyt.

Megyei listát Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében tudtunk állítani, Borsodban és Békésben pedig nem. A párt alelnöke elmondta, hogy lemaradtunk a kistelepülési jelöltállításban is.

A Központi Bizottság ülésén élénk vita bontakozott ki arról, hogy ki milyen munkát végzett és ki a felelős a sikertelenségért.

Kajli Béla, az Elnökség tagja, budapesti elnök önkritikusan elmondta, hogy a párttagok idősek, de sok elvtárs nem dolgozott úgy, ahogyan az elvárható lett volna.

Benyovszky Gábor, aki az újbudai választási munkát irányította, szintén úgy vélte, hogy jobban és pontosabban kellett volna dolgozni, és ennek elmulasztásáért ő is felelős. Biztatott arra, hogy a hátralévő időben ragasszunk ki minden rendelkezésre álló plakátot.

Kós Zoltán Baranya megyei elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egy hajóban evezünk. A sikertelenséghez így vagy úgy, de mindenki hozzájárult. A párt sikere attól függ, hogy mindenki megértse a közös érdekeket, és beleadjon mindent a munkába. Ez Baranyában sem történt meg maradéktalanul.

Nagy Attila, az Elnökség tagja, Nógrád megyei elnök elmondta, hogy a kitűzött céljainkat képesek lettünk volna elérni. Nem az objektív okokra kell hivatkozni, és a párttagság vállára átrakni a felelősséget. A munka megszervezéséért a KB tagjai, a megyei és budapesti vezetők a felelősek. Ha jól megszervezték, ment a munka, ha nem szervezték meg, siker sem volt.

Fehérvári Zsolt elmondta, hogy a dél-pesti térségben nagyon kevés párttag van, és szinte mindegyik idős ember. Önkritikusan elmondta, hogy személy szerint ő sem tudott olyan mértékben részt venni a munkában, ahogy kellett volna. Ennek oka a munkahelyi elfoglaltság.

Veres Péter, Fejér megyei elnök úgy értékelte, hogy az
„Elnökség részéről mindig túlzott elvárásokat fogalmaznak meg”. Az idős tagsággal nem lehetett a megyére kiszabott feladatokat teljesíteni.

Balla Szabolcs Nógrádból úgy ítélte meg, hogy a Munkáspárt politikája „szociáldemokrata”. Az önkormányzati választásokon is a kormány leváltására, a szocializmus megteremtésére kellett volna helyezni a hangsúlyt. Helytelennek tartotta, hogy a párt elnöke „baloldali mosléknak” nevezte az „ellenzéki összefogást”. Szerinte sok rendes ember van a Jobbikban is, az MSZP-ben is, a DK-ban is.

Kalmár Dávid Szolnokról beszámolt a Görög Kommunista Párt ifjúsági szervezetének fesztiváljáról. Igazi erődemonstráció volt, tanulnunk kell a görög párt szervezettségéből és fegyelmezett munkájából.

Kovács István, az Elnökség tagja elmondta, hogy a Munkáspártban tagnak lenni elkötelezettség, meggyőződés és hit dolga. Elmondta, hogy szívből utálja a kapitalizmust. A tőkés rendszerváltás tette tönkre az édesapját és vezetett végzetes tragédiához. A kapitalizmus tette tönkre az ő vállalkozását és ez a rendszer vette el a házát is, mit sem törődve azzal, hogy hol fog a család élni. Felidézte az ajánlásgyűjtést: az elnökkel és feleségével hármasban gyűjtöttünk, kora reggeltől késő estig. Az „elnöki csapat” viszonylagos sikerének nem az volt a titka, hogy ismerték az elnököt. Sokan nem ismerték fel, mégis aláírtak, mert a Munkáspártot becsülik. A siker titka a kitartó és szervezett munka volt.

Fel kell állni, és folytatni a harcot! 

Thürmer Gyula, a párt elnöke összegezte a vitát. Mi vagyunk a párt vezetői, a KB tagjai, a megyei és budapesti vezetők – mondta. Mi nem tolhatjuk tovább a felelősséget. A feladatokról közösen döntöttünk. Vállalhattunk volna kevesebbet is, de azt akartuk, hogy lássák a pártunkat. Másrészt úgy gondoltuk, hogy ha mindenki belead apait-anyait, akkor sikerülnie kell.

A Munkáspárt politikája helyes volt. Mi nem csatlakozhattunk egyik oldalhoz sem. Akik aláírtak nekünk, azok azért írtak alá, mert becsülik a Munkáspárt következetességét, baloldali, nemzeti, ellenzéki politikáját.

A Munkáspárt minden tettével a kapitalizmus ellen van. Azzal vádolni a Munkáspártot, hogy szociáldemokrata politikát folytat, enyhén szólva butaság. Ma nincs forradalmi hangulat Magyarországon. A dolgozók a szakszervezetekbe se lépnek be, nemhogy a Munkáspártba. Az önkormányzati választásokon egyébként is azt kell mondani, hogy ott mi mit tudunk segíteni az embereknek.

Ennek a munkának voltak hősei – emelte ki a párt elnöke. Szabó Jenőné elvtársnő, Zsuzsa Makón a nyolc csongrádi jelölt zömét egyedül állította meg, pedig súlyos beteg. Bencsik Lajos Szentesen betegsége ellenére összeszedte az ajánlásokat. Holbik Márton elvtárs Komárom-Esztergom megyében két napig gyűjtötte minden egyes jelölt ajánlásait, de összegyűjtötte, pedig ő is a legidősebb nemzedékünk tagja. Budapesten Baráth Istvánné sem kímélte magát. Pakson a Szarka-család egyedül megállított két jelöltet. Vetró Kőműves Rozika minden felkérés és segítség nélkül egyedül gyűjtötte össze az ajánlásait. Amíg a pártnak ilyen mindenre elszánt, elkötelezett tagjai vannak, nincs mitől félnünk!

A Munkáspárt legutóbbi kongresszusán ambiciózus programot fogadtunk el: teremtsünk erős Munkáspártot! Lelkesen fogadtuk el. A derűlátásunknak volt és van alapja ma is. A társadalomban nagyon sokan becsülik a Munkáspárt következetességét. Sokan mondják, hogy igenis szükség van egy baloldali, nemzeti, ellenzéki párta. Ez a mi erkölcsi-politikai tőkénk, erre kell építeni,

De önmagában ez kevés. Ehhez új vágányokra kell irányítani a párt munkáját is. A pártépítés nem azt jelenti, hogy várjuk, amíg jön valaki. Azt jelenti, hogy a környezetben tanulmányozzuk az embereket, bemutatjuk a pártot, közelebb hozzuk őket a párthoz. Ez nem tömegmunka, ez „kisipari” munka, egyedi munka. Ezt sajnos még nem tudjuk. De meg kell tanulni, ha élni akarunk.

A párt ereje a szervezettségében és fegyelmében van. Ezt is meg kell tanulni és következetesen érvényesíteni. Percre pontosan tudnunk kell, hogy hol és hány tagunk van. Tudnunk kell, hogy mit csinálnak, milyen gondjuk van.

A párt nem városi szervezetek szövetsége, hanem egységes szervezet. Közös a siker is, közös a kudarc is. A megyei és budapesti vezetéseknek vezetniük kell az ott lévő szervezeteket, azoknak pedig teljesíteni kell a közösen vállalt feladatokat. A mostani választáson is sokkal többet értünk volna el, ha egyes elvtársaink nem a saját fejük után mennek.

Végezetül, mondta a párt elnöke, szabaduljunk meg a régi dolgoktól! Az önkritika nem segít, azzal nem jutunk előbbre. A munkát meg kell szervezni és pontosan végre kell hajtani. Mivel mozgósíthatjuk elvtársainkat? Példamutatással és meggyőzéssel!

A KB mostani üléséből mindenkinek le kell vonni a következtetéseket. Nem a sebeinket kell nyalogatni, nem mentséget kell keresgélni, hanem fel kell állni, és folytatni a harcot.

Szentes: Bencsik Lajos a Munkáspárt jelöltje

A Munkáspárt célja az volt, hogy a nagyobb városokban is induljunk a Munkáspárt színeiben.  Szentes kedves alföldi város, ahol korábban erős munkáspárti szervezet volt. Mára megfogyatkoztak, de élnek. Bencsik Lajos ugyan csak az egyetlen munkáspárti jelölt, de a Munkáspárt jelen van a választáson. A múlt héten Thürmer Gyula elnök mutatta be jelöltünket.