Hónap: 2019 november
A közügy „önzetlen szolgálata” milliós fizetésért
Karácsony Gergely fizetése 1 296 300 forint, amihez 194 445 forint költségtérítés is járul. A helyettesek 1 166 700 forintot kapnak, amihez 175 005 forint költségtérítés is jár.
Budapest új vezetői a minimálbér durván tízszeresét, az átlagkereset négyszeresét kapják. És persze ingyen kocsit, ingyen telefont, ingyen internetet, ami nem jár a halandó állampolgároknak. Nyilván elődeik is jó pénzt kaptak, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy az újak megmutathatták volna, hogy ők valóban a közt akarják szolgálni. Az önzetlenség elmúlt a győzelem után.
Karácsony nem együttműködést, hanem háborút akar a kormánnyal
„Főpolgármesterként is tüntetek ellene, ha egy elnyomó diktátor érkezik Budapestre… Nincs az a diplomácia cél, ami legitimálna azt, hogy egy ország miniszterelnöke háborús bűnösökkel bájologjon. Gondoljatok erre, amikor meglátjátok a két illiberális vezető fotóját a Karmelita-kolostor hírhedt erkélyéről” – írta Karácsony Gergely.
Ne higgyük, hogy Karácsony a bátor gyerek, aki meg meri mondani a tutit Orbánnak. Karácsony eszköz a liberálisok kezében. A liberálisok támadják Erdogant, mert nemzetállamot akar a liberálisok „világállama” helyett, nemet mond az USA egyeduralmára, szövetkezik Oroszországgal és Kínával, támogatja Venezuelát. Karácsony bajban van, mert a kormány együttműködést ajánlott neki. A liberálisok érdeke a konfrontáció, a polgárháborús hangulat szítása.
Nem nyugodhatnak meg az Audi dolgozói
Az Audi Hungaria Zrt. nem bocsátja el munkavállalóit, azonban a határozott idejű munkaszerződéseket – ahogy korábban is –
korlátozott számban hosszabbítja meg a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függően.
A tavalyi kivívott béremeléstől így kell megfosztani a dolgozókat. Az Audi Hungária Zrt. tanult abból, hogy a dolgozók ki tudják harcolni a bérnövekedést. A hírben felhangzottak alapján nem kell mást tenniük, minthogy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatják a munkavállalót. A menedzsment ki tudja számolni az adott piaci helyzetből, hogy milyen hosszú időre alkalmazzák a munkásokat. Így, ha a tulajdonosok félnek, hogy a korábbi profit osztalékuk veszélybe kerülhet, egyszerűen csak nem hosszabbítják meg a munkavállalói szerződést. A munkásoknak folyamatosan kell harcolniuk a jogaikért.
Mire készül az amerikai hadsereg Európában?
Megérkezett Németországba és megkezdte kilenc hónapos szolgálatát az amerikai hadsereg 3. harci helikopterdandárjának néhány egysége.
Az Egyesült Államok hadvezetése folyamatosan cseréli az Európában állomásozó csapatainak egy részét. A hadsereg ily módon begyakorolja nagyobb egységek gyors szállítását az USA-ból Európába, másrészt megismerik az európai utakat, az európai környezetet, más szóval az európai hadszínteret. Nem biztos, hogy ezek a műveletek háborúhoz vezetnek. De az biztos, hogy az ilyen műveletek elengedhetetlen részét jelentik egy Oroszország elleni esetleges háborúnak.
Megjegyzendő, hogy Oroszországnak nincsenek támaszpontjai az USA közelében, és nem küld folyamatosan orosz katonákat az USA határaihoz.
A normalizálás Hongkongban a világ érdeke is
Han Zheng kínai miniszterelnökhelyettes fogadta Carrie Lam Cheng Yuetngor asszonyt, a hongkongi kormányzat vezetőjét. Kijelentette: a „hongkongi események szélsőségesek és rombolóak, amelyeket egyetlen ország sem tűrne el”.
Hongkongban hete óta folynak a tüntetések, utcai akciók, amelyek során a tüntetők autókat, metróállomásokat gyújtanak fel, akadályozzák a normális életet. Az akciók társadalmi bázisát a hongkongi fiatal értelmiségiek adják, akik konkurenciának tekintik a Kína más területeiről érkezőket, panaszkodnak a magas lakásárak és más problémák miatt. Az akciók hátterében azonban a nyugati liberális körök állnak, amelyek a kínai sajátosságú szocializmust építő Kínai Népköztársaságra akarnak nyomást gyakorolni. A kínai vezetés nem engedett a provokációnak, nem avatkozott be rendőri erőkkel Hongkongban, de minden eszközzel támogatja a helyi hatóságokat a rend helyreállításában, a szociális gondok kezelésében. A feszültség fenntartása veszélyes következményekhez vezethet a világban is. A normalizálás ezért a világ érdeke is.
A világ többsége Kuba mellett van
Az ENSZ Közgyűlésén 187 állam arra szavazott, hogy a Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szankciókat meg kell szüntetni. 3 ország, az USA, Izrael és Brazília szavazott az embargó fenntartása mellett. 2 ország, Kolumbia és Ukrajna tartózkodott.
Az Egyesült Államok 60 éve vezetett be gazdasági embargót Kuba ellen, azzal a céllal, hogy megfojtsa a szocialista Kubát. Nem sikerült! Kuba ma is él és ma is szocialista! Az ENSZ Közgyűlése 1992 óta minden évben elítéli az amerikai embargót és egyre több állam követeli az embargó megszüntetését. Az amerikai embargóval ma már csak három ország ért egyet.
Egy perces őrületek
Kós Zoltán „Egy perces őrületek” című írásainak újabb folytatását kapják kézhez olvasóink. Sajátos nyelvezetével mutat rá a kapitalizmus nagyon is közös ellentmondásaira.
DONKI ZOLTE·2019. OKTÓBER 27., VASÁRNAP
tensing norgai… kevesen ismerik a nevét… ő maga sem tudta sokáig, hogy hívják, sem azt, hol született és mikor… európai szemmel nem követett el semmit, amitől híres lenne vagy érdemes, hogy tanítsák a nevét az iskolákban…
edmund hillary és az én tensing barátom, bár személyesen nem ismerjük egymást, mégis nagyrabecsülésem jeléül így gondolok rá mindig, együtt vágtak neki a hegynek… a csúcs előtt sorsot húztak-e, mint egyesek máig hiszik, vagy tensing udvariasan előreengedte barátját, ahogy mások mesélik, nem tudni, mert a források igen zavarosak, lényeg az, hogy sir hillary lépett elsőként a világ tetejére… akkor persze még nem volt szőr, később kapta meg a királynőtől e megtisztelő címet, bravúros sportteljesítményéért… vajon, ha tensing lépett volna elsőnek az everestet borító jég tetejére, s edmund parsifalovics “csak” a második, úgy a serpa fiút lovaggá ütötte volna jeles cselekedetéért a királynő, s társa megmarad a világ második helyezettjeinek alkonyzónájában, vagy marad minden a “helyén”, fehér fiút ünneplik, sárga fiút ejtik?
tensing norgai három ízben is megmászta a csúcsot… sok egyéb csúcsot is persze, de ezt, a leghíresebbet háromszor… mégsem lett lovag… mégsem ismeri a nevét a fehérember világa, hiányzik a neve a tankönyvekből… a nyugati világ ugyanis nem szereti, ha valaki nem nyugati módon sikeres… ha a siker nem jár felhajtással, ha egyszerűen csak siker…
ahogy a második helyezetteket nem tanítják, úgy a nem dobogós, negyedik helyeket már nem is tartják igazán számon a nyugati fejek… ki tudja megmondani, ki volt a világ negyedik leggyorsabbja például a moszkvai olimpia 110 méteres férfi gátfutásán? senki… pedig a világ negyedik legjobbjának lenni nem szégyen, épp ellenkezőleg…
tensing, akit hazájában mint kisebb istent tisztelnek azóta, mint a világ megszámlálhatatlanul sok egyéb tensingje, tette a dolgát és alkotott dicsőt, remeket… akkor is, ha erről nem akar tudomást venni a világ másik fele… sok második, harmadik, ennedik hős van, akikről nem tudunk vagy akik csak egyszerűen teszik a dolgukat… de akik nélkül nem lenne az a világ, ami… mert ezek a hősök, akik nagyon sokan végeznek kiemelkedő munkát, az elismerés, az ünneplés, a megbecsülés igénye nélkül, hozzák létre az igazi értéket… azt, ami eljut az otthonokba, a családokba, az egyénekhez…
nem az az üzenet viszi előre a világot, hogy légy te az első, légy híres, gazdag, bármi egyéb, hanem az, hogy légy szorgalmas, kitartó, megbízható… ne a hírnévért csináld, hanem az eredményért…
a nyugati világban azt tanítják, hogy törtess, gyűrd le a másikat… erre azt mondják – verseny… pedig ez azzal jár, hogy aki nem törtet, nem legyűri a másikat, az veszít… szó szerint veszít, mert a szabályok olyanok, hogy a győztes visz mindent…
de nem szabad elhinni, hogy ez jó életelv… mert a világ tensingjei sokkal többet adnak hozzá a történelem, gazdaság, tudomány területein az egészhez, mint a kevesek, az ünnepelt törtetők… és mégis a kevesek élnek sokkal jobban, mint azok, akik létrehozzák a többség életfeltételeihez szükséges javakat…
a nyugatiak által kitalált és lassan a világ többi részére is ráerőltetett torz szabályok miatt igazságtalanul bánnak a többséggel, s épp azokat részesítik előnyben, akik nem érdemelnék azt meg erkölcsös, becsületes társadalmi körülmények között…
mi kell ahhoz, hogy a többség, a sok tensing megbecsülése kedvezőbb legyen? először, nem szabad elfogadni, hogy a jelenlegi szabályok jók, pusztán arra az indokra, hogy másutt is így van vagy régóta így van… aztán – a sok tensingnek össze kell fognia és megváltoztatni a szabályokat… nem fúrni, faragni, ahogy szintén nyugati tanácsadók javasolják, hanem alapjában, megteremteni azt erkölcsi, eszmei, gazdasági normát, amely a többség és a tisztesség oldalán áll, a kevesek és törtetők helyett… nevezzük ezt bátran modern közösségi társadalomnak… és ha ez megvan – őrködni felette éberen…
Hogyan tovább, Munkáspárt?
Ülést tartott a Központi Bizottság
Gazdag programot bonyolított a Munkáspárt Központi Bizottságának október 26-i ülése. A párt elnöke a hagyományoknak megfelelően itt köszöntette a Munkáspárt két új tagját.t Inhof Ernesztó Juniort Baranya megyéből és Szalai Bélát Pest megyéből.
A kínai szocializmus példája biztatást ad
A Központi Bizottság ülésén ezúttal kínai vendégek is jelen voltak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Külügyi Osztályának és a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének képviselői.
A Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulójáról szólva Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke kijelentette, hogy Kína sikerei a kínai sajátosságú szocializmus elméletének és gyakorlatának helyességét támasztják alá. A Kínai Kommunista Párt eredményei a kínai sajátosságú szocializmus építésében biztató erőt jelentenek.
Meddig jutottunk el a 27. kongresszuson?
Az idei választásokról és a párt helyzetéről Thürmer Gyula adott tájékoztatást. Ma nem kongresszust tartunk – mondotta. Ma a feladatunk az, hogy áttekintsük a párt helyzetét, értékeljük a 27. kongresszus óta megtett utat és közös gondolkodást indítsunk el a párt jövője érdekében teendő intézkedésekről.
A 27. kongresszuson megállapítottuk, hogy sok nehézségünk van, de van pártunk. Kimondtuk azt is, hogy ha nem csinálunk semmit, akkor lassan, de egészen biztosan meghalunk. De kimondtuk a legfontosabbat is: ha támaszkodunk a meglévő erőinkre, ha fegyelmezetten, koncentráltan tudunk dolgozni, megerősödhetünk és elindíthatunk új folyamatokat. Ha ezt megcsináljuk, akkor lesz „Erős Munkáspárt”.
Ebben a szellemben döntöttünk úgy, hogy nekimegyünk mindkét választásnak. Ezt azoknak is mondom, akik ma azt hirdetik, hogy a vezetés diktatórikusan ráerőltetett a pártra olyan feladatokat, amelyeket nem lehetett teljesíteni. Az Elnökség egy dolgot tett: tette azt, amit háborúban egy hadsereg vezetésének tennie kell, megszervezte és megkövetelte a közösen eldöntött célok végrehajtását.
A Munkáspárt, mint szervezet tiszteletre méltó, óriási munkát végzett mindkét választáson. Tény, hogy az EP-választáson 26 ezer ajánlást gyűjtöttünk össze. Tény az is, hogy a főpolgármesteri választáson egyedül képesek voltunk 5600 ajánlást összegyűjteni. Tény, hogy az önkormányzati választásokon meg tudtunk állítani 283 jelöltet, köztük 15 polgármester-jelöltet és 193 települési képviselőjelöltet. Tény, hogy ismét van polgármestere a Munkáspártnak és három önkormányzati képviselője. Tény, hogy sok helyen új és sikeres arcokat tudtunk felmutatni. Tény az is, hogy ki tudtuk használni a polgári demokrácia lehetőségeit. Régóta nem szerepeltünk ennyit a médiában. Tény az is, hogy sok ember tisztelettel viszonyul a Munkáspárt iránt, még akkor is, ha nem szavaz ránk.
Szeretnék még valamit világosan kimondani: A Munkáspárt léte, választási szereplése két dolognak köszönhető. A Munkáspártban van egy aktív, elkötelezett mag, amely a szó szoros értelmében kész tűzön-vízen át előre menni. Másrészt, a pártnak van egy vezetői magva, az Elnökség, a KB-tagok és megyei elnökök jelentős része, amely összefogja, és a szó szoros értelemben löki előre a pártot.
És a harmadik megjegyzés: Többre lettünk volna képesek, ha mindenki apait-anyait belead, ha nem csak szabad idejéből csippent le egy falatot, ha képes önfeláldozásra. Ha nem azon morfondíroztak volna egyesek, hogy megéri-e a munka, hanem dolgoztak volna.
Amikor a párt helyzetét elemezzük, óvnunk kell magunkat néhány dologtól – emelte ki a párt elnöke. Mindenekelőtt a forradalmi hurráoptimizmustól. Képesek vagyunk addig magyarázni a gondokat, hogy a végén kiderül, hogy mi vagyunk a győztesek. De legalább ilyen mértékben óvni kell magunkat a kispolgári pesszimizmustól is. A kispolgár pillanatnyi előnyöket akar, divatos eszmék rabja, nem gondolkodik történelmi távlatokban.
Elemezni és dönteni nyugodtan, higgadtan kell, a párt közös érdekeit és értékeit szem előtt tartva. És ami a legfontosabb, nincs jogunk azt mondani, hogy „a többi nem érdekel, utánam a vízözön”.
Harminc év elteltével büszkén mondhatjuk, hogy van párt
Vannak szervezeteink, vannak tagjaink. Nem egy postafiók vagyunk, hanem létező párt. Vannak szövetségeseink a világban, akik persze ugyanígy gondokkal küzdenek, de vannak, és egyre inkább együtt gondolkodunk, együtt harcolunk velük.
Vannak nyilvánvaló gondjaink. Tény, hogy a munkásság, a dolgozói rétegek nem szavaznak ránk. Magunk is tapasztalhattuk, hogy ajánlásgyűjtés során a munkások, dolgozó emberek elmentek mellettünk.
Tény, hogy a szocializmus egykori aktív korosztályai, a mai idős nyugdíjasok nem szavaznak ránk. Racionálisan meg nem magyarázható módon hisznek az MSZP-ben, a DK-ban, újabban a Momentumban is.
Tény, hogy a fiatal nemzedéket nem tudjuk a pártnak megnyerni. Ha megnyertük, nem tudjuk őket tartósan itt tartani.
Tény, hogy a párt súlyos vezetői gondokkal küzd. A megyékben és lassan országosan is a nemzedékváltás elkerülhetetlen.
1989 óta kapitalizmusban élünk. Felébredt-e most a magyar dolgozók társadalma? Nem ébredt fel! Az elmúlt évek utcai megmozdulásain nem a dolgozó osztályok vettek részt. Ezek alapvetően a liberális értelmiség megmozdulásai voltak. A szakszervezetek egy rövid időre megmozdultak az ún. rabszolgatörvény ügyében, aztán le is álltak. A magyar választók több, mint fele most sem ment el szavazni. A magyar dolgozók többsége nem ismerte fel saját érdekét. Vagy az egyik tőkéscsoporthoz csapódott vagy a másikhoz.
Mi a Munkáspárt stratégiája?
A Munkáspárt nemet mond a kapitalizmusra. A mi célunk a kapitalizmus leváltása, a szocializmus megteremtése. Más szavakkal, olyan társadalom megteremtése, amelyben nem a pénz a döntő, hanem az ember érdekei.
Kikkel állunk szemben? A kapitalizmus híveivel, akik az alapkérdésben egyetértenek egymással. A vitájuk a hatalom megszerzéséről, a kapitalizmus jellegéről folyik.
Magyarországon a rendszerváltás idején három alapvető politikai pólus alakult ki, a konzervatívok, a szociáldemokraták és a liberálisok. Az MSZP szimbiózisba lépett az SZDSZ-szel, ezzel fokozatosan elvesztette szocdem jellegét, és liberális párttá vált. A liberálisok több pártra szakadtak és folyamatos kísérleteket tesznek erőik egyesítésére. Megjelentek generációs, illetve zöldpártok, de ezek is a liberális oldal felé orientálódnak.
A konzervatív oldal is, a liberális oldal is a farkast testesíti meg. Kapitalizmust akarnak. Nincs jó és rossz, nincs kisebbik rossz, és nagyobbik rossz. Mindkettő rossz.
Miért támadjuk jobban a liberális oldalt? Azért, mert itt a farkas báránybőrbe bújik, nehezebb felismerni.
A konzervatív oldal antikommunista. Betiltották a kommunista név használatát, összemossák a szocializmust a fasizmussal. De a Fidesz sohasem avatkozott a Munkáspárt ügyeibe. A szocliberális oldal 2004-2006-ban durván beavatkozott a Munkáspárt ügyeibe, támogatta a Vajnai-féle ellenzéket. 2006-2007-ben a szocliberális oldal hatalma idején indult bírósági eljárás a Munkáspárt teljes vezetése ellen. A Kádár-sírt a szocliberális oldal uralma idején dúlták fel, és zárták le az ügyet a legrövidebb idő alatt. A szocliberális oldal a mostani választáson is kegyetlenül támadta a Munkáspártot.
A Munkáspárt nem köt szövetséget egyetlen tőkés párttal sem. Támogatunk mindent, ami jó a dolgozóknak, jó a népnek, és nem támogatunk semmit, ami árt a dolgozóknak, árt a népnek.
Ez az álláspontunk az új liberális polgármesterekkel és önkormányzatokkal kapcsolatban is.
Hogyan tovább?
Erősítsük meg meggyőződésünket, hitünket, azt, amiért ennek a pártnak tagjai vagyunk. – húzta alá Thürmer Gyula.
Mi marxisták vagyunk, ami három dolgot jelent:
Úgy véljük, hogy a világ anyagi eredetű, nem természet feletti erők szüleménye. Ha pedig így van, akkor a világ megváltoztatható.
A kapitalizmus mozgatórugója a profit utáni hajsza. Ez élteti a kapitalizmust, de egyben ez okozza a halálát is. Ha változtatni akarunk, akkor a kapitalizmus szoftverét kell kicserélni, és olyan szoftvert rakni a helyébe, amely az ember érdekeit helyezi előtérbe.
A történelem osztályharcok története. Az egyik osztály csak harcban veheti át egy másik osztály helyét.
A marxizmus hirdetése nem azt jelenti, hogy Marxot dugjuk a fiatalok orra alá. Hiába olvasná el, nem érti. Nekünk a marxizmus szellemében kell a mát értelmezni.
Kézbe kell vennünk a politikai iránytűnket. Ha a társadalmat vizsgáljuk, mindig három körülményt elemzünk. Egy, tulajdonosa vagy-e a gyáraknak, bankoknak, a termelőeszközöknek, vagy sem? Kettő, vezető vagy-e vagy beosztott? Három, mennyit és milyen módon kapsz abból, amit a társadalom megtermel?
Ma új értékeket, új jelképeket kell felmutatnunk. A két világháború között elődjeink előtt ott lebegett 1917 eszméje, a Szovjetunió példája. A szocializmus nemzedékeit lelkesítette az építés, az óriási társadalmi átalakulás eszméje.
Ma az emberek nem hisznek abban, hogy a kapitalizmus legyőzhető. Egyesek azt mondják, hogy a kapitalizmus jó, nem is kell megváltoztatni. Mások szerint rossz a kapitalizmus, de nem lehet megváltoztatni. A szocializmusról egyesek azt mondják, hogy rossz, eleve el kell utasítani. Mások szerint a szocializmus jó, de nem megvalósítható, vagy legalább is nem időszerű.
Mutassuk fel a létező szocializmust! Mutassuk meg Kínát! A kínai sajátosságú szocializmus felmutatott egy modellt, amely alternatíva a nyugati liberális demokráciákkal szemben.
Kapcsolódnunk kell az embereket foglalkoztató nagy kérdésekhez. Marxista választ kell adnunk a klímavédelem problémájára, az EU jövőjének problémájára.
Mindenütt meg kell találnunk az embereket valóban foglalkoztató kérdéseket. Ott kell lennünk az emberek között. El kell járni az önkormányzati ülésekre. Segítenünk kell a megválasztott képviselőinket és azokat is, akik nem jutottak be, de sikeresen szerepeltek.
A párttagfelvételi munka új felfogására van szükség. Nem párttagokat, hanem rokonszenvezőket kell keresni és velük ápolni a kapcsolatokat. Ott, ahol élünk, ott, ahol dolgozunk. A tagfelvétel nem tömegmunka, nem véletlenszerűség, hanem tudatos, egyéni munka.
A párt jövője szempontjából elengedhetetlen a vezető testületek fiatalítása, az utánpótlás biztosítása. Ne a tizenéveseket erőltessük! Itt nem tudunk előre lépni. Szervezeteink engedjék a fiatalabbak szerepvállalását! Készítsék fel a fiatalokat a nehézségekre! Olyan feladatokra állítsák be, amelyet el tudnak végezni. A fiatalabbak akarják az új szerepet!
Az internetes munka a jövőben is stratégiai irányunk – húzta alá a párt elnöke. De továbbra is jelen kell lennünk az utcákon.
Nagyon fontos, hogy tanuljunk. Tanulnunk kell, hogy győzhessünk! Tanulás nélkül nem lehetünk korszerűek. A SZEAK a jövőben a politikai képzés alapintézménye legyen! A SZEAK-ot vegyük komolyan!
A 27. kongresszuson kijelöltük azokat az utakat, amelyeken hatékonyabbá tehetjük a meglévő szervezet működését és egyúttal erősíthetjük a pártot. Ezt az utat kell folytatnunk, hittel és lendülettel! – mondta a párt elnöke.
A határon túli magyarság ügye az egész nemzet ügye
Trianonról szervezett kerekasztal-megbeszélést a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. A szervezők a Magyar Munkáspárt,
a Mi Hazánk és a Fidesz képviselőjét hívták meg Nagyváradra.
A határon túli magyarság ügye az egész nemzet ügye. Ki kell emelni a pártok közötti vitákból – mondta Thürmer Gyula. Trianon rablóbéke volt, amiért az USA-nak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának kell bocsánatot kérni, hiszen ők erőltették ránk. A tőkés nagyhatalmaktól nem lehet várni, hogy segítenek az Erdélyben vagy másutt élő magyaroknak. Az USA, a NATO, az EU háborúba viszi a térség népeit, magyarokat, románokat egyaránt. Olyan Európára van szükség, ahol a népek döntenek saját sorsukról.