Ajánlásgyűjtés: nem lehetünk elégedettek
Az ajánlásgyűjtés eredményei ismertek. Elégedett?
Nem vagyok elégedett. Nem lehetek elégedett. A KB határozatát durván 60 százalékosan teljesítettük. Van megyei listánk Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében, de nincs Békésben és Borsodban. Pedig lehetett volna. Csoda se kellett volna hozzá, csak fegyelmezett munka.
A megyei jogú városok közül Miskolcon, Szolnokon és Salgótarjánban van polgármester-jelöltünk. Debrecenben és Kecskeméten nincs. Ez utóbbi irreális volt, Debrecenben még meg kell nézni, hogy mi a sikertelenség oka.
Budapesten nyolc helyen indítottunk polgármester-jelöltet. Ebből hat helyen sikerült megállítani. Két helyen, Újpesten és Újbudán nem. Újpesten nincs elég emberünk, de Újbuda kiesése a mi bűnünk.
Budapesten azonban nincs főpolgármester-jelöltünk sem. Csalódott?
Valóban, nincs. Nézze, nem szabad csalódottnak lennem. Már harminc éve nem szabad. Bármennyire is nehéz emberileg elviselni, ha valami nem sikerül, nekem másnap is hitet kell adnom tagjainknak és barátainknak. Egy vezető dolga sohasem az, hogy csalódjon, hanem hogy kivezető utat mutasson.
Mégis tény, hogy nincs munkáspárti főpolgármester-jelölt, bár lehetne. Mi történt?
Nekiindultunk a főpolgármester-jelöltségnek. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz. Én személy szerint ellene voltam. Kértem a párt vezetőit, az Elnökség, a KB tagjait, a megyei vezetőket, hogy csak akkor induljunk, ha mindent alaposan végiggondoltunk, és megteszünk mindent, ami tőlünk telik, sőt valamivel többet. Áldozatot kértem a párt tagjaitól, áldozatot kértünk egymástól.
Az 5 ezer ajánlás összegyűjtésére kialakult egy elfogadható mechanizmus. Egyrészt, Budapesten 8 kerületben indítottunk polgármester-jelölteket. Ahol gyűjtöttek a helyi polgármesterre, ott gyűjtöttek a főpolgármesterre is. Ez azt jelenti, hogy ebben a nyolc kerületben eleve össze kellett volna jönnie a főpolgármesteri ajánlások nagy részének is.
Másrészt, gyűjtöttem én magam is. Arra építettünk, hogy az elnököt sokan ismerik, több ajánlást tudunk összeszedni. Harmadrészt, arra kértük a vidéki szervezeteinket, hogy jöjjenek Pestre, ha otthon végeztek.
Végül is sikerült sok ajánlást összegyűjteni, csak nem lett elég. Mi volt az oka?
A tény az, hogy jóval több, mint 5 ezer ajánlást gyűjtöttünk össze. Sajnos sok hiba volt bennük. A hibák egy része a mi gyűjtőink hibája. Elírták a személyi számot, vagy a neveket. A gyűjtő elfelejtette aláírni a gyűjtőívet. Olvashatatlanul írtak.
Történtek szervezési hibák is. Az ajánlóíveket az első naptól kezdve naponta össze kellett volna gyűjteni a központban. Ez lehetővé tette volna a hibák kiszűrését, és az erők átcsoportosítását is. Sajnos, nem ez történt. Az utolsó pillanatban ellenőrizték a lapokat.
Tény az is, hogy egyes elvtársainktól többet vártunk. Saját tapasztalatból mondom, hogy naponta 8-10 órát kellett kint tölteni az utcán. Óránként nyolc aláírás. Sokan nem vállalták ezt a megterhelést. A kerületek egy részétől az átlagnál nagyobb teljesítményt vártunk. Nem ez történt. A kerületek egy része alulmúlta önmagát.
Többet vártunk a vidéki szervezetektől. Sajnos, kevés időt tudtak itt tölteni. A gyűjtési helyeket nem ismerték meg előre, ismeretlenül fogtak a munkához.
Ezek a mi hibáink. Nem tettünk meg mindent, amit meg lehetett volna tenni. Sokan nem értették meg, hogy a főpolgármester most a legfontosabb, erről beszél az ország, ezt mutatja a média.
A gyűjtést nyilván nehezítette a politikai helyzet is. Hogy látja a kampányt?
Az ellenzék polgárháborús hangulatot keltett. Le kell győzni Tarlóst, le kell győzni Orbánt! Az embereknek hazudtak. Azt mondták, hogy csak egy pártnak lehet aláírni. Így elég sokan nem írtak alá nekünk.
Másokat ellenünk uszítottak, mondván, hogy mi vagyunk az „árulók”, az „ellenzéki egység” megbontói. Nagyon keményen nekünk támadtak a liberálisok a XV. kerületben is, Csepelen is.
A Munkáspárt önállóan indult a választáson. Helyes volt ez a döntés?
Ez volt az egyetlen helyes döntés. Nem dönthettünk másként. Mi azt mondtuk: az emberekért az emberekkel! Ez más mint, amit a Fidesz hirdetett, és más, mint amit a liberális ellenzék mondott.
De egyébként mondok én valamit. Ha történetesen „jelentkeztünk volna” az ellenzéknél, hogy csatlakozunk, nem vettek volna be bennünket. Nekik nem kell a Munkáspárt, mert mi a kapitalizmus ellen vagyunk. Ózdon azt ajánlották, hogy ne induljunk, és így támogassuk őket, és nem azt, hogy a koalíció részei legyünk.
Budapesten az egyik kerületben halottat is találtak a munkáspárti ajánlások között. Ez hogyan történhetett meg?
Sokaknak nem volt ínyére, hogy a Munkáspárt önálló politikai erőként megjelent a választáson. Megpróbáltak keresztbe tenni nekünk. Egy valaki négyszer írt alá a Munkáspártnak. Nyilvánvaló a szándék: provokálni és nehéz helyzetbe hozni a Munkáspártot. Provokáció volt az is, hogy valakik halottak adatait diktálták be.
Térjünk vissza egy pillanatra az ajánlásgyűjtéshez! Ön a szokottnál keményebben beszélt a párt megyei vezetőivel. Van oka ennek?
Nézze, az elkövetett hibákért, a főpolgármesteri projektünk kudarcáért sok elvtársunk az objektív helyzetet okolta, illetve arra hivatkoztak, hogy a párttagok nem dolgoztak eleget.
Én azt mondom: a vezető nem tolhatja tovább a felelősséget. Olyan lehet, hogy az általa vezetett emberek rosszul dolgoznak. Lehet. A vezető dolga az, hogy a döntéseket minden körülmények között, bármi áron végrehajtsa.
