Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát – közölte Szijjártó Péter. A kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba. A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld Koszovóba – tette hozzá Szijjártó Péter. Rossz döntés! Lehet azt mondani, hogy a több katona küldésével elkerül az ország valamit, ami ennél is rosszabb. De egyszer véget kell vetni ennek a folyamatnak. Semmilyen nemzeti érdek nem köt bennünket Afganisztánhoz vagy Koszovóhoz. Nem igaz az sem, hogy ezzel vállalunk részt a kollektív biztonságban. Afganisztán és Koszovó csak az USA és egyes nagyhatalmak érdeke.
Belföld
Újra az emberek között
A Munkáspárt szervezetei a választások utáni pihenőt követően folytatják a munkát. A megválasztott képviselők megkezdték munkájukat. Tagjaink folytatják az utcai kitelepüléseket. Mi az emberek között vagyunk, és nem csak a választások idején.
Gulyás János, akit a Munkáspárt jelöltjeként 100 százalékkal választottak meg, kiveszi részét a térség munkájában is.
Újjáalakult az Ózd Kistérség Többcélú Társulása. A pénzügyi bizottságot Gulyás János, Borsodbóta polgármestere vezeti.
A Szabadság újságot szívesen viszik a járókelők. Van benne mit olvasni!
A zuglóiak a Bosnyák téren beszélgettek az emberekkel.
Az újbudaiak a M4 Metró Bikás-park megállójában találkoztak az emberekkel.
Tettük, amit tennünk kellett
Harminc éve, 1989 októberében a szocializmus megdöntését akaró erők megszüntették a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP), amely Kádár János vezetésével 32 éven át irányította Magyarországot. A rendszerváltók – az akkori törvényeket is felrúgva – új pártot szerveztek, a Magyar Szocialista Pártot (MSZP).
Egyszerű becsületes dolgozó emberek ezrei azonban mást akartak: a szocializmus értékeinek védelmét, a tőkés rendszerváltás megállítását. Harminc éve, 1989. december 17-én került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusára, amely kimondta a párt újjászületését. December 17-e a mai Munkáspárt születésnapja. E három évtizedes utat idézzük fel a magyar és a nemzetközi média korabeli híradásai alapján.
Háború Jugoszlávia ellen
- A Jugoszláviával szembeni nemzetközi büntető intézkedések egyre inkább instabilitást eredményeznek a Balkánon, veszélyeztetik a térség békéjét: a szankciók következtében eddig már mintegy 100 milliárd dolláros veszteség keletkezett a térségben – jelentette ki Zoran Lilic jugoszláv szövetségi elnök annak a kétnapos tanácskozásnak a megnyitóján, amelyet a Jugoszláv Baloldal (JUL) elnevezésű szervezet rendezett „A Balkán a stabilitás és az együttműködés térsége címmel. A tanácskozáson jelen van Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke is. (MTI, 1995. július 21.)
A jugoszláv honvédelmi minisztérium lerombolt épülete
A tőkés rendszerváltást 1989–91 között minden kelet-közép-európai országban végrehajtották. Szinte mindenütt csendben zajlott le, nem voltak összetűzések. A hatalmat a nyugat segítségével átjátszották a tőkés ellenzék kezébe. Az embereket manipulálták, észre sem vették, hogy elvették a néptől a hatalmat.
Jugoszláviában a rendszerváltás nem ment ilyen egyszerűen. Jugoszlávia népei a második világháború során maguk küzdöttek a függetlenségükért és alapvetően maguk is vívták ki a felszabadulásukat. A függetlenségért vívott harc összekapcsolódott a szocializmusért vívott harccal.
1990 után a Jugoszlávia népei ellenálltak a rendszerváltásnak. A nyugat ekkor először blokád alá vette az országot, majd 1999 tavaszán háborút indított ellene. A Munkáspárt az első perctől kezdve a jugoszláv nép mellé állt. Az egyetlen magyar párt volt, amely fellépett a háború ellen.
Milosević – Thürmer
- „Slobodan Milosević szerb elnök szombaton Belgrádban fogadta Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét.” (MTI, 1995. július 22.)
Az MTI korabeli közlése szokatlanul rövid. Ekkoriban Horn Gyula a magyar miniszterelnök, az MSZP és az SZDSZ együtt van hatalmon. Magyarország még nem tagja a NATO-nak, de Horn mindent megtesz azért, hogy az legyen. Gyűlöli Jugoszláviát, különösen Szerbiát. Úgy látja, hogy a Jugoszlávia elleni nyugati embargó és háborús politika támogatásával jó pontot szerezhet a NATO-nál.
A Munkáspárt és személy szerint Thürmer megtöri a vélt „szerbellenes egységet.” Nem akarunk háborút, nem támogatjuk a Jugoszlávia elleni akciókat, mondja Thürmer a szerb elnöknek. Milosević (1941-2006) Jugoszlávia elismert vezetője, a független Jugoszlávia következetes harcosa. A két politikus között kölcsönös tisztelet alakul ki. Még sokszor találkoznak.
Háború helyett együttműködést!
Lerombolt híd Újvidéken
- Slobodan Milosević szerb elnök pénteken Belgrádban fogadta Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét, aki csütörtök óta tartózkodik a jugoszláv fővárosban. A Milosević elnökkel folytatott megbeszélés után Thürmer Gyula látogatást tett a szerb kormánynál, s találkozott Dusan Vlatković pénzügyminiszterrel és Dragan Kostić bányaügyi miniszterrel. A találkozón Thürmer hangsúlyozta: a magyar vállalkozók élénk érdeklődést tanúsítanak a jugoszláv partnerekkel való együttműködés iránt. (MTI, 1996. február 9.)
A Munkáspárt segítségével több magyar üzletember utazik ki Szerbiába. Egyre többen ismerik fel, hogy jók a gazdasági együttműködés lehetőségei. Egy akadály van: a politika. A szerb és jugoszláv vezetés biztosítja Thürmer Gyulát, hogy jugoszláv részről nincs akadálya a kapcsolatoknak. Várják a magyar vállalkozókat. A magyar vállalkozók gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra az embargó feloldása érdekében.
Mira Marković
- Belgrádi tárgyalásai során Thürmer Gyula találkozott Mira Markovićcsal, az Egyesült Jugoszláv Baloldal (JUL) vezetőjével. (MTI, 1996. február 9.)
Mira Marković és Slobodan Milosević 1996-ban
A jugoszláv baloldal ekkoriban három pártban szerveződik. A Szerb Szocialista Párt, a Jugoszláv Baloldal (JUL) és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége alkotják. A Munkáspárt mindhárom erővel szoros kapcsolatot ápol. „A magyarországi és jugoszláviai baloldali erők döntő szerepet játszottak abban, hogy a magyar-jugoszláv viszony nem lett még rosszabb” – nyilatkozta akkor Thürmer.
Mira Marković (1942-2019) asszony Milosević elnök felesége. Támogatják egymást. Mira a legnehezebb időkben, 2000 után sem tagadja meg férjét, pedig a nyugat bőségesen megjutalmazná érte. Férje halála megrázza, de még 13 éven át küzd férje és a jugoszláv nép igazáért.
Akarnak-e a szerbek háborút?
- A jugoszláv vezetés nem tekinti országát hadiállapotban lévőnek Magyarországgal, annak dacára sem, hogy ez utóbbi tagja a Jugoszlávia ellen támadást indított NATO-nak – jelentette ki Thürmer Gyula Slobodan Milosevićcsel folytatott csütörtöki belgrádi megbeszélését összegezve. (MTI, 1999. április 9.)
Akik támogatták a háborút: Jerzy Buzek lengyel, Miloš Zeman cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Solana NATO-főtitkárral
1999. március 24-én a NATO megtámadja Jugoszláviát. Lebombázzák a katonai létesítményeket, gyárakat, kórházakat, a hidakat. Jugoszlávia népe ellenáll.
Magyarország és Jugoszlávia kormánya között nincs érintkezés. Ebben a helyzetben a Munkáspárt segítségével üzen Milosević: a szerbek nem akarnak háborút. A Munkáspárt követeli, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, ne adja át területét katonai célokra. A miniszterelnök ekkor Orbán Viktor, a külügyminiszter Martonyi János.
Az MSZP a háborút támogatja
- Thürmer Gyula belgrádi látogatása illik abba a sorba, amelybe az 1991-es moszkvai szélsőbaloldali puccskísérlet és Szaddám Husszein iraki elnök munkáspárti támogatása tartozik – nyilatkozta Kovács László szocialista pártelnök. Az MSZP szerint a konfliktusért egyértelműen Milosević elnököt és a szerb politikát terheli a felelősség. (MTI, 1999. április 9.)
Akik a háborúért felelősek: Bill Clinton amerikai elnök és Javier Solana, NATO-főtitkár
A Milosević Thürmer-találkozóra reagál az MSZP akkori elnöke, Kovács László is. De miről is beszél Kovács?
1991-ben a Munkáspárt azokat az erőket támogatta, amelyek szocializmust és a Szovjetunió megőrzését akarták. Az MSZP Jelcint támogatta, aki a Szovjetunió szétverését, a kapitalizmus bevezetését akarta.
A Munkáspárt Irak esetében mindig azt mondta: elítéljük a háborút, senkinek sincs joga lerohanni szuverén országokat. Az MSZP a háború mellett volt.
1999-ben a háború már nem Irakban, hanem a magyar határ közvetlen közelében folyt és Magyarország hadviselő fél volt. A Munkáspárt ellenezte a háborút, és tett ellene, az MSZP viszont támogatta.
Tettük, amit tennünk kellett
Ez volt a Munkáspárt legnagyobb háborúellenes megmozdulása. Szerveztünk tüntetéseket, támogattuk a jugoszláviai baloldalt, elmentünk Belgrádba és Újvidékre a háború kellős közepén.
A háború ellen sok külföldi kommunista és munkáspárt fellépett. Együtt küzdöttünk az orosz, a görög, a portugál kommunistákkal.
Megmutattuk, hogy a háborút nem mi, a magyar emberek akarjuk. A háborút a tőkések, hazaiak és külföldiek akarják. Tettük, amit tennünk kellett.
Jön a Balszemmel új kötete!
A Munkáspárt 30. születésnapjára jelenik meg Thürmer Gyula új könyve „Balszemmel 2017-2018-2019”. A Balszemmel rovat A Szabadság egyik legnépszerűbb rovata, amit az internetezők közül is nagyon sokan kedvelnek.
A könyv első példányait a Központi Bizottság decemberi 14-i ünnepi ülésének vendégei vásárolhatják meg.
***
Hogy születik egy „Balszemmel”? – kérdeztük a szerzőt, Thürmer Gyulát.
A Balszemmel sajátos írás. Én írom, ezért személyes. De összegzem, szintetizálom a párttagok, barátaink megfigyeléseit, véleményét, ezért közéleti is. Általában ez készül el legutoljára, hétfő estére, sőt néha kedd délelőttre. Fontos, hogy a Balszemmel a lehető legfrissebb legyen, szóljon a pillanathoz, de legyenek benne tartós értékek, üzenetek is.
Ha megvan a téma, a fejemben formálódik a szöveg. Néha edzés közben jön egy-egy jó szó, egy fordulat. Utána már csak le kell írnom és kész. Ha a téma nagyon fontos, ha lehetnek vitás kérdések, hétfő délután konzultálok róla az Elnökség tagjával. Olyan Balszemmel nincs, amivel ne értene egyet a párt vezetése. Ez lényeges, hiszen ez a mi üzenetünk a külvilágnak.
A Munkáspárt támogatja a magyar-belarusz kapcsolat fejlesztését
Alekszandr Ponomarjovval, a Belarusz Köztársaság nagykövetével találkozott az elmúlt héten a Munkáspárt elnöke. A nagykövet 44 éves, hivatásos diplomata, legutóbb Szíriában képviselte hazáját. Magyarországra az idén érkezett Budapestre. Jó időben, hiszen a magyar-belarusz kapcsolatok fejlesztéséhez ma kedvezőbbek a nemzetközi feltételek – állapították meg. Erre utal Lukasenko belarusz elnök múlt heti ausztriai látogatása is. A Munkáspárt mindig is szorgalmazta és a saját eszközeivel segítette is a magyar-belarusz kapcsolatok fejlődését. Ezt a jövőben is megtesszük. Nagykövet úr mindig szívesen látott vendég a Munkácsy utcában – tette hozzá Thürmer Gyula.
A Munkáspárt elítéli a bolíviai államcsínyt
A Magyar Munkáspárt határozottan elítéli a bolíviai államcsínyt. A bolíviai puccs az USA és más imperialista erők közös bűne, amelyek szeretnék megállítani a haladás és a nemzeti függetlenség erőit Latin-Amerikában. A térség népei azonban tudják, hogy mi a gyarmatosítás, milyen az amerikai uralom és nem kérnek belőle. A Magyar Munkáspárt követeli a törvényes rend helyreállítását, a külföldi beavatkozás megszüntetését.
Bolívia nem szocialista ország, de Morales elnök haladó, a nép érdekeit szolgáló, függetlenségi politikát folytatott. Szoros szövetségben állt Kubával és Venezuelával. Az USA az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tesz a baloldali, nemzeti függetlenségüket védő rendszerek megbuktatására. Brazíliában jobboldali konzervatív elnök került hatalomra. Venezuelában az USA nyíltan szervezkedik Maduro elnök ellen, de eddig sikertelenül. Az amerikai nyomás és embargó ellenére nem sikerült Kubát letéríteni a szocializmus útjáról. Venezuelától eltérően Bolíviában a rendőrség és a hadsereg nem állt ki Morales mellett, ezzel gyakorlatilag államcsínyt hajtott végre, hiszen a törvényesen megválasztott elnököt kényszerítette lemondásra.
A rendszerváltás alku volt
A rendszerváltás harmincadik évfordulóján a francia TV Libertés készített egyórás beszélgetést Thürmer Gyulával. A Munkáspárt elnöke akkor Kádár János, majd Grósz Károly mellett dolgozott, és közvetlen tanúja volt az akkori eseményeknek. Az interjúból számos új dolgot tudunk meg az akkori szereplőkről, olyanokat, melyeket a magyar médiából nem hallhatunk. Az interjú magyar nyelven itt látható: https://youtu.be/1qg-Oq2F7sc
Biztosítsuk Csepel jövőjét!
Csepel polgármestere és a kerület sportegyesületei kiállnak a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezése és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések mellett – közölte Borbély Lénárd polgármester. A Munkáspárt a választási kampányban is elmondta, hogy Csepelnek nagy beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy a mai világban megtalálja a helyét. Beruházások nélkül Csepel előbb-utóbb kiürül, szegényteleppé válik. Csepelnek van múltja, de abból már nem lehet megélni. A jövőt kell biztosítani! Az atlétikai stadion nem csak sportlétesítmény, hanem a kapcsolódó közlekedésfejlesztéssel és más beruházásokkal a jövő felé vezető út fontos lépése.
A Momentum behívná az amerikai katonákat
„A VILÁGNAK ÉRTESÜLNIE KELL A MAGYARORSZÁGON ZAJLÓ FOLYAMATOKRÓL! Ezért az Amerikai Kongresszus elé viszem a magyar jogállamiság kérdéseit az Európai Parlament amerikai delegációs csoportjának tagjaként” – írta a Facebookon Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője.
Nos, a Momentum aljassága nyilvánvaló. A törvényes magyar kormány ellen, bárki is vezesse azt, külföldi hatalmak segítségét kérni becstelen, tisztességtelen. A Momentum annak örülne, ha az USA döntene a jövőnkről, akár amerikai katonákkal. Mi elítéljük a nép és a haza elárulását. Magyarország sorsát itt és nekünk kell eldönteni!
Örülünk a Puskás Arénának
A múlt pénteken avatták fel a Puskás Arénát. Ha valaki az egykori Népstadiont keresné itt, megtalálja, hiszen számos építészeti elemét megőrizték a mai építők. Aki szupermodern stadiont keres, szintén jó helyen jár, mert beleépítettek mindent, amitől egy stadion ma korszerűnek számít. A szocliberális ellenzék fanyalog, nem merik azt mondani, hogy tetszik. Pedig a stadion jó, szép és szükséges. Nem csak egy stadionról van szó, ez a magyar mérnökök, magyar építészek, magyar munkások teljesítménye. Mi örülünk neki, mert jó minden, ami az embereknek, a népnek jó. És mindegy, hogy melyik kormány idején épült, fő, hogy van.