Megdöbbentő, hogy hányan akarnak Budapest főpolgármestere lenni. Megdöbbentő, mert ugye, Budapest nem egy kis kft, internetes blog vagy tv-műsor, de még csak nem is egy kerület. Budapest a főváros.  Megkockáztatom: talán nehezebb a főpolgármesterség, mint a miniszterelnöki poszt, de ezt ne adják tovább!

De akárhogyan is legyen, ilyenkor nem árt a klasszikusokat megkérdezni. Mondjuk, Petőfit! A multikulturalizmus és a kulturális pluralizmus progresszív világába persze lehet, hogy ő már nem fér bele, de bocsássák meg ezt a kilengést, én még a régi iskolában nőttem fel.

Szóval Petőfi szerint „nagy munkát vállal az magára, ki most kezébe lantot vesz”.  A lantot persze most nem kell szó szerint venni, de Budapest irányítása vitathatatlanul nagy munka. És itt jön Petőfi intése: „nincs rád szüksége a világnak”, ha „nem tudsz mást, mint eldalolni saját fájdalmad s örömed”.

A jelölt urak és most hölgyek is, ennek ellenére kezükbe veszik a lantot, és éneklik saját fájdalmukat. A kivétel természetesen a főváros jelenlegi főpolgármestere. Neki egy szót sem kell szólni, a város fejlődése mindent elmond. A jót is, a rosszat is.

Nem így az ellenzéki jelöltek. Egyesek szerint „megkezdődik Budapest felszabadítása.”  Mások szerint a cél „visszahódítani Budapestet a Fidesz-maffiától”. Ja és persze az egyetlen női jelölt, aki támogatói szerint „bebizonyította: megalkuvások nélkül, kőkeményen küzd Orbán rendszerével és Tarlós Istvánnal szemben.” Nem semmi!

Rendben van, háborúzzanak a hölgyek és urak, de mi van Budapesttel? Mi van a budapestiekkel? Mi van velünk, itt élőkkel?

Megmondom őszintén: ha én jelölt lennék, én nem akarnám Budapestet „felszabadítani”.  Elfoglalni sem akarnám. Én mást akarnék: Budapest legyen valamennyiünké!

Budapest akkor lesz az enyém, ha az életemet el tudom a városban rendezni. Jó, munkahelyek már vannak, de lakás, megfizethető lakás? A kormány ad mindenfajta kedvezményt, de ezek hitelek, amelyek a piaci lakások árából valamit levesznek. Olcsó bérlakások kellenek! Nem a piachoz kellene igazodni, hanem az emberek létszükségletét kielégíteni.

Nem igaz, hogy ez a város nem élhető. Élhető! De túl sok az autó! A parkolási rend nem az embereknek jó, hanem az üzemeltető cégeknek. Korlátozni kell az autós közlekedést! Ezt sokan ígérték, de még senki sem merte megtenni! Hát, gyerünk!

Az egységes elektromos jegyrendszert sem ígérgetni kell, hanem megcsinálni. Tavaly elszégyelltem magam Phenjanban, nem Hongkongban vagy Londonban, hanem Észak-Korea fővárosában, amikor a metró igazgatója megkérdezte: Önöknél is ilyen elektromos jegyrendszer van, mint nálunk? Nem, nálunk semmilyen sincs!

De mondok egy prózai dolgot. Nem tudom magaménak érezni a várost, amikor sürgős dolgom lenne, de nincs hol elvégezni.  Mindenfélét érzek, de speciel azt nem, hogy a város értem van. Mert, ugye hol van ma Budapesten nyilvános WC? Nem tudom, jártak-e már Pekingben. Ott megvitatják a lakosokkal, hogy hol, milyen távolságokra célszerű nyilvános illemhelyeket telepíteni. És oda is telepítik őket! Na, de hol van Kína hozzánk képest?

Persze, ne legyenek illúzióink! Magyarországon kapitalizmus van. Oda építenek házakat, ahol a tőkének profitot hoznak. Épülnek ugyan uszodák, stadionok, de a befektetett tőke profitra számít. A mi mosolyunk és elégedettségünk másodlagos, vagy tizedleges, sőt századlagos.

Akárki is lesz a főpolgármester, ezt a rendszert nem fogja megváltoztatni. Ha a kormánypártok győznek, továbbra is arra a vállalkozói körre számítanak, akikkel eddig együttműködtek. Ha az ellenzékiek kerülnének hatalomra, nem a rendszert változtatnák meg, hanem hoznák a saját vállalkozói köreiket. Mert ugye, a Micimackóból tudjuk, hogy Nyuszinak vannak barátai, rokonai és üzletfelei. És ez nem függ a nyuszik színétől.

Szerintem a főpolgármester dolga nem az, hogy kapitalizmus helyett valamit mást csináljon. Ha akarná is, akkor se tudná. De igenis dolga, hogy a városban élők érdekeit érvényesítse a tőke érdekeivel szemben. 

Kórház ott épüljön, ahol az emberek igénylik! Ingyenes kultúrház, ingyenes sportlétesítmény legyen ott is, ahol a tőkének nem éri meg! Fákra, virágokra, jó levegőre nekünk van szükségünk, nem a tőkének!

Ja, és Budapesten nem lehetnek titkok! A titkokat mindig azért csinálják, hogy elfedjék a panamákat, a törvényesített lopást, a korrupciót! Tudnunk kell, hogy mire megy a pénz!  Budapest népének joga van tudni mindenről!

Akkor talán elmondhatjuk, hogy a főpolgármester értünk van. Budapest valamennyiünké!

2019. június 15.