Rabok vagyunk, a tőke rabjai. A tőkés tudja, hogy mit veszünk a bankkártyánkkal. Tudja, hogy a mobiltelefonunkon kivel beszélgetünk, és miről. A Facebookról ismeri kapcsolatainkat, sőt magánéletünket. A média is a tőkésé. Az agyunkat befolyásolja, manipulál bennünket. Ő mondja meg, hogy mi a jó és mi rossz, mit kell szeretnünk és mit nem. Rabok vagyunk. Sokan nem is tudunk róla, sokan még örülnek is neki.
Rabok legyünk vagy szabadok? Ez itt a kérdés. Új rovatunkkal a közkeletű hazugságokat akarjuk leleplezni. Az agyunkat akarjuk megszabadítani az idegen anyagoktól. A szellemi és politika immunrendszerünket akarjuk erősíteni a szellemi és politikai kórokozókkal szemben. Mert mi szabadok akarunk lenni.
A tömegmanipuláció eszközei és módszerei
Kezdjük azzal, hogy mit is jelenet a mai tömegmanipuláció. Sylvain Timsit francia író 2002-ben vetette papírra a tömegmanipuláció alapszabályait. Az internetről sokan ismerhetik ezeket a gondolatokat, de félő, hogy messze nem mindenki. Pedig nagyon tanulságos. Nézzük, mit is mond ő!
- Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
- A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
- A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon dolgozik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
- A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”).
- Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naiv lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.
- Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
- Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
- A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
- A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
- Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani.
Ezek persze csak alapszabályok, egy klisé. De ha ezt a klisét rátesszük mindarra, amit a politikusoktól, a médiából nap mint nap hallunk, könnyebben fogunk eligazodni, és bár még nem leszünk szabadok, de teszünk egy nagy lépést a szabadság felé
Addig is egy kis házifeladat. A Brexitről mindenki hallott. De kevesen tudják, hogy miként manipulálták az embereket. A „Brexit: a háborúban mindent szabad” című film ebben segít. Kiderül, a személyes adatokkal való visszaélés, a hamis hírek, a célzott reklámok és az újfajta kampánytechnika hogyan járultak hozzá a váratlan és ellentmondásos döntéshez. A film megnézhető a Videa.hu-on.
(https://videa.hu)
Nézzük meg, megéri! A jövő héten pedig folytatjuk!
NAGYON IGAZ.30 EV TAPASZTALATA UTAN , IROM EZ A VALOSAG.