Cikkek
 

Levél Dombiratosról

Pártélet

Ma még nem állnak hosszú sorokban a pártirodák előtt az emberek, hogy belépjenek a Munkáspártba. De azért ma is sokan vannak, akik hozzánk jönnek. Miért? Nos, minden embernek megvan a maga saját oka és magyarázata, de mindegyikben közös, hogy az emberért, a közösségért akarnak tenni, és gyűlölik a kapitalizmust. Hallgassuk meg egy leendő elvtársunkat, Bodor Mária Magdolna elvtársat Dombiratosról, aki éppen ezekben a napokban jelentkezett a pártba:

"Tisztelt Munkáspárt, tisztelt Thürmer elvtárs!

Felvételemet kérem a Kommunista Munkáspárt soraiba. Tudom, hogy most mindenki a szomorú hírrel foglalkozik, hogy Kádár elvtárs sírját tönkretették, meggyalázták. A tettes talán sohasem kerül rendőri kézre, marad a keserűség, hogy ilyen elvetemült emberek is laknak hazánkban, akik ilyen gyáva tettekre képesek. Életében nem tiltakoztak, most akarnak nemzeti hősként feltűnni, pedig a sírgyalázás minden társadalomban elitélendő cselekedet. Nemcsak Önökkel érzek, de az én bánatom is, de jön majd ismét az az idő, amikor rádöbbennek, ki volt Kádár János. A nép felébred, mert nem lehet örökké félrevezetni.

29 évi hollandiai tartózkodás után települtem haza egy hónappal ezelőtt. Már kb. egy éve kapom e-mailben körlevelüket, de bármikor írtam, választ nem kaptam kérdéseimre. El tudom képzelni, hogy kételkednek, mit is akar az, aki Nyugaton élt ennyi ideig. A lakáshiány, az emberhez nem méltó albérleti nyomor űzött ki hazánkból, oda mentem, ahol fedelet adtak a fejem fölé, hiszen akkor nyolc éves kisfiamat is magammal vittem. Akkor munkahelyemnek megírtam, hogy távozásomnak politikai okai nincsenek.

Amikor kimentem, én semlegesen néztem a politikát, szüleim pedig vallásosak voltak, tehát nem voltak kommunisták. A legnagyobb kellemetlen meglepetés az volt a számomra, amikor rajtam is csattant a tőke ostora, a munkanélküliség, kilátástalanság, közöny, segíteni nem akarás, megláttam, hogy milyen hatalmas pénzeket keres a kapitalista, aki nem dolgozik, s minimum bérért a lelket is kihajtja azokból, akik a termelőmunkát végzik. Ez még nem minden, mert 23 év alatt csak igen keveset fizetnek, tehát felveszik a tizenéves fiatalokat fele bérért, ugyanannyit dolgoznak, mint egy 23 éven felüli, s alig visznek valami pénzt haza. Ha pedig betöltik a 23 évet, elbocsátják őket, s felvesznek egy másik tizenévest, akire ugyanez a sors vár.

Lassan világossá vált előttem, hogy amit a kapitalizmusról tanultunk az iskolában, az nem volt hazugság, ahogy anyámék mondogatták, hanem a színtiszta igazság, amit saját bőrömön tapasztaltam. Ekkor lettem nyugaton kommunista. A mai világban csak az vallja magát kommunistának, aki tényleg úgy is érez és gondolkodik.

Sajnos, a múltban divatjelenség volt a pártba belépni. Így sok olyan volt párttag, aki ma a tőkések között van. Én nem voltam a múltban párttag, mivel a képmutatás nem volt a stílusom, s a kommunizmus igazságát csak később fedeztem fel.

Mivel 62 éves vagyok, hazatelepültem, s már azzal a szándékkal és tudattal, hogy tapasztalataimat hasznosítom, mert sajnos a kommunisták jó hírnevét lejáratták. Igen nehéz feladat a jó hírnév visszaállítása, az emberek meggyőzése, hogy nem a kommunisták a hibásak, hanem azok, akik jogtalanul annak vallották magukat, de nem úgy cselekedtek. Az egy hónap alatt Békés megyében jó néhány kommunistával találkoztam. Van, aki tagja a mai Munkáspártnak, mások pedig szimpatizálnak, de vagy nem mernek, vagy nem jutottak el odáig, hogy belépjenek, mert itt Dombiratoson egész nap a létért küzdenek az emberek, s nincs idejük a politikára.

Május elsején születtem, 1945-ben. Születésnapom egybeesik a munka ünnepével. Így ünnepséget tartottam azokkal, akik most azt a házat renoválják, ahol lakom. Kitettem az asztalra két Lenin szobrot, kivittem a sztereót, s előszedtem a zenekészletemet, szovjet, magyar, cseh mozgalmi dalokkal. Egyszer aztán azt mondta valaki, hogy vegyük hangosabbra. Megünnepeltük május elsejét. Én pedig tudomást szereztem arról, hogy van itt elég kommunista a faluban, csak, nincs aki, szervezzen. Felvételemet kérem a pártba. Jogosítványom, autóm nincsen, a volt férjemnek van, azzal közlekedünk. De van egy több mint 6MB letöltési sebességű internet vonalam, Pentium 4-es computerem, szervező készségem, s jó akaratom egy igaz ügy érdekében. Ezt tudom felajánlani, ha bevesznek a párt soraiba.

Elvtársi üdvözlettel:
Bodor Mária Magdolna"