Rossz emlékművet, rossz időben és rossz beszéddel avatott fel Kövér László november 4-én. Az eredeti helyén visszaállított Nemzeti Vértanúk Emlékművét avatták fel számos közméltóság, mindenekelőtt Orbán Viktor jelenlétében.
Horthy és Gömbös kedvence
Az eredeti emlékműről 1929-ben született döntés. Miért pont akkor? Nos, a Tanácsköztársaság leverése óta tíz év telt el, a magyar kapitalizmust Horthy Miklós és Bethlen István miniszterelnök irányítása mellett stabilizálják. Úgy tűnik, hogy minden rendben.
Igen ám, de 1929-ben kitör a kapitalizmus addigi legnagyobb gazdasági válsága, ami maga alá temeti Európát is. Milliók nyomorodnak el, és milliók eszébe kezd jutni az 1917-es orosz forradalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság. Németországban megerősödnek a kommunisták, s reális lehetőséggel rendelkeznek a hatalom átvételére. A német tőke válaszát ismerjük. Tetszik, nem tetszik, a fasiszták mellé állnak. 1933-ban Hitler hatalomra jut.
A stabilizációnak Magyarországon is vége. Bethlen István megbukik, utóda, Károlyi Gyula sem tud mit kezdeni a válsággal. Ekkor jön az „erős ember.” 1932. október 1-én vitéz jákfai Gömbös Gyula, magyar királyi szolgálaton kívül gyalogsági tábornok lesz Magyarország miniszterelnöke. Gömbös 46 éves. Minden adottsága meg van ahhoz, hogy Magyarországon betöltse azt a szerepet, melyet Hitler Németországban, Mussolini Olaszországban játszott. Az ő küldetése megállítani a szocialista forradalom fenyegetését.
A politikai hatalom koncentrációja és a nagy gazdasági programok mellett erős jelképes üzenetekre is szükség van. Kell egy emlékmű, amely a „kommunisták rémtetteire”, a „vörös terrorra” emlékeztet! Az áldozatok előtti tisztelgés 15 év elteltével már csak ürügy. Az igazi ok: el kell venni a nép kedvét a kommunistáktól is, a Szovjetuniótól is!
Az emlékmű már akkor sem tetszett mindenkinek, de 1934. március 18-án végül is felavatták. Jelen van Horthy Miklós kormányzó, a korszak jelképe. Itt van József tábornagy, királyi herceg, a Habsburg-család magyarországi ágának tagja, aki buzgón segíti a fasizálódó Magyarországot.
Gömbös Gyula nincs jelen. Este érkezik haza Rómából. „Amikor újból magyar földre lépek – mondja a miniszterelnök –
az első szavam a mély hódolaté őfőméltósága, Magyarország kormányzójának személye iránt, magyar nemzetem iránt. De hálával kell megemlékeznem Mussoliniról és a fasiszta Olaszországról.” Két év múlva, 1936-ban Németország és Japán aláírja az Antikomintern paktumot, amelyhez előbb Olaszország, majd Magyarország is csatlakozik. 1939-ben kitör a második világháború.
Rossz emlékművet avatott Kövér László. A magyar kapitalizmus egy ellentmondásos és végeredményét tekintve tragikus lépését idézte fel követendő példaként. 2019-et írunk és nem 1934-et! Nem szabad azt az utat járni, amelyet az 1930-as évek magyar uralkodó osztálya járt.
Ha tetszik a Fidesznek, ha nem, a szocializmus jó volt
Rossz időben avatott emlékművet Kövér László. November 4-ét a Fidesz-kormány nyilváníttatta nemzeti gyásznappá, abból a szilárd meggyőződésből, hogy az 1956-os eseményeket minden magyar úgy éli meg, mint ahogyan azt a konzervatív magyar politikai elit zöme megéli.
1956 kell a magyar elitnek, mint egy falat kenyér. 1989, a rendszerváltás ugyanis nem az ő dicsőségüket hirdeti. A rendszerváltás megegyezés volt a magyar polgári ellenzék, az MSZMP és az akkori kormány egyes vezetői, illetve az USA és Németország vezetői között. Az MSZMP minden ellenállás nélkül átadta a hatalmat, cserébe mentességet kaptak, senkit nem ítéltek el, sőt egy részük vissza kerülhetett a politikába, sőt meggazdagodhatott a tőkés Magyarországon.
Az új politikai elitnek kellett 1956 mítosza. A konzervatívoknak a Corvin-köz, a pesti srácok, a szocialistáknak Nagy Imre. 1956-tal kapcsolatos felfogásukat mindketten ráerőltették a társadalomra. Senki sem kérdezte meg az embereket, hogy ők tényleg így gondolják-e. Az pedig főleg nem érdekelte az új elitet, hogy a történelem lehet fontos, de az emberek a máért és a jövőért élnek.
A Fidesz mára óriási párttá nőtte ki magát, ahol a legkülönbözőbb nézetekkel lehet találkozni. Egység van a hatalom és vezető személyét illetően, de sok minden másban jelentős különbségek vannak. Vannak pragmatikusok, akik nem szeretik a szocializmust, de képesek zárójelbe tenni az ideológiai kérdéseket. Vannak, akik átélték 1956-ot, vagy családjuk részese volt, és ezért meglehetős gyűlölettel tekintenek bármire, ami a szocializmushoz kötődik.
Orbán Viktor és vezetői társai a szocializmus elutasításából kovácsolták politikai tőkéjüket. 1988-89-ben ők voltak a fiatalok, akik bár a szocialista Magyarországon nőttek fel, nem kötődtek a korábbi rendszerhez. A szocializmus elutasítása, az antikommunizmus ezért kiinduló alap számukra.
Az élet persze itt is eredményezett, vagy inkább kikényszerített változásokat. Orbán Viktor, aki az 1990-es években kivonult a parlamentből, amikor a kínai külügyminisztert fogadták, ma minden további nélkül stratégiai viszonyt épít a Kínai Népköztársasággal, és a Fidesznek is van kapcsolata a Kínai Kommunista Párttal.
A miniszterelnök, bár elutasítja a szocialista múltat, nem egyszer nyilatkozott annak pozitív oldalairól. A Fidesz-kormány kétségkívül fogadott el antikommunista törvényeket, de nyílt üldözés, mint például Lengyelországban vagy Ukrajnában, nálunk nem folyik.
A momentumosok nem „kis bolsik”
Rossz beszédet mondott Kövér László november 4-én.
A beszéd egy teljesen téves és helytelen feltételezésre épül. Kövér kijelentette: „Ma nacionalistának, populistának, Európa-ellenesnek, xenofóbnak, iszlamofóbnak, homofóbnak és ki tudja még mi mindennek neveznek bennünket, csak azért, mert ragaszkodunk közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz.
Honfitársaim, ne legyenek kétségeitek! Ha engeditek nekik, visszatérnek, és meg fogják bélyegezni a gyermekeiteket és az unokáitokat is! A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és – egyelőre még csak a virtuális világban – ott folytatják, ahol a szamuelyk és csernyk száz éve abbahagyták.”
A Fidesz az elmúlt időszakban egész felfogását, a választási kampányait is arra építi, hogy összemossa 1919-et, 1945-t és a mát. A felfogásuk szerint Gyurcsány így kommunista, a Momentumos vezérek „kis bolsevikok”. A Fidesz azt hiszi, hogy az embereket szembe lehet fordítani a DK-val, Momentummal meg a többiekkel, ha „lekommunistázzák” őket. Október 13-a megmutatta, hogy nem lehet.
Ez a tétel hamis és hazug. A kommunisták célja a kapitalizmus megdöntése, a szocializmus megteremtése. Sem a DK, sem az MSZP, sem a Momentum, sem senki az ellenzékből nem akar szocializmust. Még mit nem!
Ez a tétel téves is. A liberálisok nem kommunisták. A liberálisokkal nem az a baj, hogy szocializmust akarnak. Nem akarnak! A liberálisok olyan kapitalizmust akarnak, ahol egyes egyedül a pénz törvényei uralkodnak, ahol a pénz a legfőbb ráció.
Ugye, nem minden EU-ország vezette be az eurót. Vannak, akik a nemzeti deviza megtartásával védekeznek a német tőke hódításával szemben, ami az euró mögött megjelenik. Ma az Európai Unióban nincs egységes adópolitika, mivel az egyes országok az eltérő adókkal önmagukat védik. Ha mindezt eltörölnék, ha nem lennének akadályok, akkor a tőke korlátlanul érvényesítené akaratát.
Kínával az a fő bajuk, hogy a kínai állam támogatja az állami vállalatait, tehát védelmi mechanizmust épít ki a tőke, a piac nyomásával szemben.
A magyar társadalomban, mint minden tőkés társadalomban, két szinten folyik harc. Egyrészt, a tőkés uralkodó osztály és a dolgozó osztályok között. Másrészt, a tőkés uralkodó osztályon belül.
A Fidesz vezetői tudják, hogy ma Magyarországon nincs napirenden a szocialista forradalom. A dolgozói osztályok nagy részét sikerült manipulálni, megvásárolni, elaltatni. A Fidesz vezetői azt is tudják, hogy a helyzet változhat. Minden megváltozhat, ha az EU összeomlik, vagy, ha ténylegesen háború lesz Oroszország és a NATO között. Tudják, és ezért számos intézkedéssel igyekeznek az embereket nyugton tartani.
A küzdelem ma a tőkésosztály két része, a konzervatívok és a liberálisok között folyik. Mindketten kapitalizmust akarnak, de más-más módszerekkel. És mivel a szocialista forradalom veszélye közvetlenül nem fenyeget, így semmi sem kényszeríti őket megegyezésre, a két csoport között élet-halál harc folyik.
Ha a Fidesz a liberálisok ellen akar küzdeni, akkor nem azt kell mondani, hogy a liberálisok kommunisták. Azt kell mondani, hogy ma a liberális kapitalizmus jelenti a legfőbb veszélyt az emberi társadalomra nézve, mert mindent a pénznek akar alárendelni. A pénz a konzervatívok számára is fontos, de a tőkés rendszer érdekében hajlandóak a pénz, a piac szerepét némileg korlátozni.
A Fidesz a liberálisok „lekommunistázásával”, a nem létező „kommunista veszély” emlegetésével nagyon sok embert eltaszít. Sok ember van, akiknek tetszik a Puskás Stadion, tetszenek a szociális kedvezmények, de nem kérnek 1956, 1989 erőltetett kultuszából.
Putyin is küzd a liberálisokkal, de nem mossa őket össze a kommunistákkal. Az orosz Dumában az orosz nemzeti érdekeket sértő amerikai politika elleni csatában Putyin nem számíthat a liberálisokra, de annál inkább számíthat Zjuganov pártjára. Putyin sok mindent visszahozott a cári időszakból, de sok mindent megtartott a szocialista időkből is.
Kövér László nem csak rossz, de veszélyes beszédet is mondott. A Fidesz éveken át küzdött azért, hogy lemossa magáról az antiszemitizmus vádját. A második, és különösen a harmadik Orbán-kormány elérte, hogy ma rendezett viszony van a zsidószervezetek és a kormány között. A kormány mindent megtesz a zsidóság védelméért, boldogulásáért. Ezt a helyzetet hitelesítette Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya Orbánhoz, és azok a találkozók is, amelyek a kormányfő és Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke között voltak.
A zsidószervezetek nem változtatták meg felfogásukat a Fidesz által képviselt értékekről, de megértették, hogy a kapitalizmus stabilitását, és így a zsidóság békéjét ma nem a liberális ellenzék, hanem az Orbán-kormány garantálja.
Kövér László beszéde azonban összemosta az 1919-es kommunista vezetőket, akik zsidók voltak, a mai liberális erőkkel, akik között szintén szép számmal vannak zsidók. Ezzel a lépéssel feltépik a régi sebeket és új frontot nyithatnak.
Nem véletlen, hogy a MAZSIHISZ megszólalt a Kövér-
beszéd hallatán. „A bűnöket egymásból levezetni, egymással szembeállítani, ilyen módon relativizálni káros és veszélyes. A fehérterrort nem igazolja a vörös, a vörösterror pedig nem mitikus kezdőpontja minden rossznak a világon, hanem egyike a magyar történelem szörnyű tragédiáinak” – jelentették ki. Majd jön a kulcsmondat: „Politikai ellenfelek démonizálásának kísérlete azzal, hogy tömeggyilkosok szellemi utódainak bélyegezzük őket, indulatokat felkorbácsoló, a társadalmat még inkább szétszakító felelőtlenség, amihez egyházi emberként asszisztálni tévedés, bárki bármely oldalról ragadtatja is ilyenre magát.”
***
Mindemellett a Nemzeti Vértanúk Emlékműve nem szép. Pöffeszkedő, unalmas, elavult. Másfélszeres életnagyságú szobor, megijeszti a ma emberét.
Nem tudni, hogy a Fidesz melyik nemzedéket akarja megnyerni ezzel az emlékművel. A fiatalokat biztosan nem fogja…