A cikk szerzője Jos D’Haese, a Belga Munkapárt frakcióvezetője a Flamand Regionális Parlamentben.
A 2019. évi belga parlamenti választásokon a Belga Munkapárt 8,62 százalékot kapott és 2-ről 12-re növelte képviselőinek számát a belga szövetségi parlamentben. A Flamand Regionális Parlamentben és a Vallon Regionális Parlamentben egyaránt 2-2 képviselői helyet kaptak. A Belga Munkapárt olyan időben ért el lényeges sikereket, amikor Európa-szerte a munkáspártok nehéz helyzetben vannak. A sikerekhez természetesen számos más tényező is vezetett, amelyekről A Szabadság hasábjain is beszámoltuk. De az egyik tényező minden bizonnyal a klímaprobléma kezelésében rejlik.
- december 29-én két belga lány a klíma védelme érdekében iskolai sztrájkra hívta fel társait. Az dühítette őket fel, hogy a belga kormánynak nincs semmilyen klímapolitikája. Példaként a 16 éves svéd iskoláslány, Greta Thunberg szolgált, aki hasonló sztrájkot hirdetett hazájában. Senki sem számított jelentős sikerre, még a szervezők is csak néhány tucat követőben bíztak. A lényeg az volt, hogy jelt adjanak.
Nem lehetett tudni, mi lesz a diáktüntetésből
Két héttel később legalább háromezer diáklány vonult fel Brüsszel utcáin egy engedély nélküli lelkes tüntetésen. Rá egy héttel már 12 és fél ezren voltak. Január 24-én 35 ezer diák tüntetett a klímavédelemért. A tüntetések május 26-ig, egészen a parlamenti választások napjáig tartottak. Március 15-én sor került az első olyan tüntetésre is, amelyben részt vettek a szakszervezetek is.
A megmozdulások kezdete előtt nem lehetett előre látni a fejleményeket. Decemberben a szélsőjobboldal uralta az utcát. A belga kormány ugyanis aláírta az ENSZ migrációs csomagját, ami kormányválságot idézett elő. Május 26-ra új választásokat írtak ki. Azt vártuk, hogy a kampány a migráció, a nemzetbiztonság és a nacionalizmus körül fog zajlani. A diáktüntetések azonban megváltoztatták a kampány irányát és a figyelmet a klímavédelemre irányították.
Ez történelmi pillanat volt. Ráadásul folytatódott is, és az elmúlt 25 év legnagyobb diákmegmozdulásává vált. A tüntetés tovább terjedt az egyetemistákra is, majd csatlakoztak a tanáraik is, és végül a szakszervezetek is. A belga diákok csatlakoztak Greta Thunberg példájához, és megmozdulásra hívták fel a diákokat Európa és a világ más részein is. Megdöbbentő volt látni, hogy ezek a fiatalok mennyit tanultak néhány hónap alatt azzal, hogy megszervezték önmagukat és küzdöttek valamiért, amiben hisznek. Ők a jövő társadalmi mozgalmainak vezetői.
Ez a mozgalom megkérdőjelezi azt, ahogyan a mi gazdaságunk és politikai rendszerünk működik. Greta Thunberg, az egész mozgalom elindítója a következőket mondta az Európai Bizottságnak: „Ha megcsinálják a házi feladatot, látni fogják, hogy új politikára van szükség. Új gazdaságra van szükség, amely gyorsan csökkenő és rendkívül korlátozott karbonkibocsátásra épül. De ez nem elég! Egészen új gondolkodásmódra van szükség! Önök becsapják a világot. Mindent, amit tesznek, csak a nyerésről, a hatalom megszerzéséről szól. Ennek véget kell vetni. Együtt kell működnünk, igazságosan kell elosztani a Föld erőforrásait.”
A klímavédők mozgalmának azonban van egy gyenge pontja is. A mozgalmat a zöldpártok jelentetik meg, amelyek a büntető jellegű ökológiát képviselik. Ők a hangsúlyt az egyén felelősségére és a zöld adókra helyezik. A dolgozó emberekben ezért az a benyomás alakul ki, hogy nekik kell majd megfizetni a klímaválságot, ahogyan 2008-ban és azt megelőzően is, a gazdasági válságokkal történt. Éppen ezért nagyon fontos a klímavédő mozgalom és a szakszervezetek együttműködése. Ketten együtt képesek lehetnek kidolgozni egy ambiciózus és társadalmilag igazságos ökológiai átmenet programját. A klímatüntetések egyik legnépszerűbb jelszava ezért így hangzik: Klímaigazságot most!
A hiteles baloldal erői tegyék magukévá a klímakérdést!
A fenti okok miatt is nagyon fontos, hogy a hiteles baloldal erői magukévá tegyék a klímakérdést.
Először is azért, mert a klímakérdés fontos. Ha a mi kormányaink nem cselekednek most, akkor semmi sem fog változni. Már most mindenütt láthatjuk, hogy mit jelent a globális felmelegedés, noha most még csak egy Celsius fokról van szó, De képzeljék el, mi lesz, ha 4-5 fokkal lesz melegebb! Meg kell állítanunk a klímaváltozást és ezért támogatnunk kell a klímamozgalmat minden eszközzel.
Másodszor azért, mert a mi feladatunk az, hogy a klímamozgalmat a társadalmi igazságosság irányába tereljük, összekapcsoljuk a dolgozó tömegekkel. Világossá kell tenni, hogy a klíma megvédéséhez meg kell változtatnunk a társadalmi rendszert.
A dolog nem a szén-dioxidról szól. A dolog lényege maga a kapitalizmus. Naomi Klein így írt erről: „A mi gazdaságunk hadban áll a földi lét sok formájával, beleértve az emberi létezést is. A teljes klímaösszeomlás elkerüléséhez az kell, hogy összevonjuk az emberiség erőit. A gazdaságunk összeomlásának elkerülése viszont az akadálytalan terjeszkedést követeli meg. A természet törvényeit nem lehet megváltoztatni. Vagyis a fenti két szabályt kell megváltoztatni.
Az emberek egyik csoportja felelős a klíma válságért. Azok a vezetők, akik döntenek a termelőeszközök felhasználásáról, akik meghatározzák a gazdaság működésének irányait.
Az emberek másik csoportja pedig elszenvedi a klímaválság következményeit. Ide tartoznak a dolgozó tömegek, akiknek nincs módjuk alkalmazkodni a klímaválsághoz. A szakszervezetekben szokás mondani, hogy a kihalt Földön nem lesznek munkahelyek.
A gazdagok és a tehetősek képesek lesznek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A globális felmelegedés következményeit a dolgozó osztályok fogják elszenvedni.
Néhány éve elhatároztuk, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet beépítjük pártunk munkájába. Ez első sorban azt jelenti, hogy ki kellett dolgoznunk egy megfelelően ambiciózus, és elég részletes programot a klímavédelemre. Ez a program három pillérre támaszkodik:
Három pillérű klímaprogram
Ökológiai tervezés. A klímaválságot a piacgazdaság idézte elő. Éppen ezért nem lehet arra számítani, hogy a piacgazdaság fogja megoldani. Ahelyett, hogy az egyes országok egymásnak adják el a karbonkibocsájtási kvótákat, szabályozni kell a szén-dioxid-kibocsátás mértékét. Társadalmi kezdeményezésekre van szükség és pontosan meg kell tervezni, hogy ki és mennyi szén-dioxidot bocsáthat ki.
Ökológiai igazságosság. Minden intézkedésnek igazságosnak kell lennie ökológiai szempontból. Ne a munkásosztály fizesse meg a Föld megmentésének árát, hanem a multinacionális vállalatok, amelyek felelősek a globális felmelegedésért! Éppen ezért a mi pártunk ellenzi a zöldadó bevezetését. Viszont nagyon is szorgalmazzuk a jobb és szabadabb közösségi közlekedést, továbbá azt, hogy az állam vállalja át a lakások szigetelése és a napelemek felszerelése költségeinek egy harmadát!
A munkahelyek védelme. Nagyon fontos, hogy a klímavédelem járjon együtt a munkahelyek megőrzésével. Mi nem akarjuk az ipar leépítését. Mi a klímát akarjuk megvédeni. Ebben döntő tényező lehet a hidrogénre alapuló gazdaság.
Mit tesz a Belga Munkapárt?
Figyelemfelkeltés. Füzetekben, szórólapokon és a közösségi média különböző fórumain folyamatosan felhívjuk az emberek figyelmét. Magyarázzuk a klímaváltozás lényegét, védjük a klímamozgalmat a jobboldali erők támadásával szemben, hangoztatjuk a rendszerváltás szükségességét. Raoul Hedebouw, a Belga Munkapárt frakcióvezetője a szövetségi parlamentben volt az, aki elsőként vitte a parlament elé a klímavédő mozgalom követeléseit, ezzel lényegesen felhangosítva azokat.
Szervezési segítség. Az ifjúsági szervezetünk számost tagja az iskolájában bekapcsolódott a klímamozgalmak szervezésébe, a tüntetések megrendezésébe.
Mozgósítás a klímavédelemre. Mindenek előtt saját erőinket kell mozgósítani. Elértük, hogy a párt tagjai nagy számban vettek részt az elmúlt évek klíma megmozdulásaiban.
Ezzel azt is elértük, hogy egyre többen lépnek be fiatalok az ifjúsági szervezetünkbe. Meghatszorozódott a belépők száma! Ez a munka nagy kihívást jelent, de óriási lehetőséget is. Ahogy mondtam: a mai diákmegmozdulások szervezőiből lesznek a holnap társadalmi megmozdulásainak szervezői.
A Belga Munkapárt úgy véli, hogy a klímavédelmet kell politikai küzdelmünk központjába helyezni. A Földet meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára. De világossá kell tenni, hogy a klímát megvédeni csak úgy lehet, ha megváltoztatjuk a rendszert.
Jos D’Haese