Amerikai árnyak Magyarország felett

A magyar kormány húzta-halasztotta a magyar-amerikai védelmi szerződést, de megadta magát. 2019. április 4-én Szijjártó Péter aláírta a szerződést. Magyarország is része a „katonai Schengen” rendszernek, vagyis az amerikai csapatok szabadon utazhatnak le és föl Európa keleti részein is. Magyarország számára megnőtt a háborús kockázat. Ha a NATO és Oroszország háborúba keveredik, Magyarország most már biztosan célpont lesz. Ezt akarjuk?

Orbán Viktor David Cornstein amerikai nagykövettel.

Szijjártó Péter aláírja az új védelmi szerződést

Orbán Viktor és Trump amerikai elnök. A védelmi szerződésért cserébe Orbán mehetett az USA-ba.

Orbán mehetett az USA-ba, az amerikai katonák pedig készülhetnek Magyarországra.

És már itt is vannak! Amerikai-magyar hadgyakorlat.

Magyarországon NATO hadosztályparancsnokság létesül. Előbb lesz a parancsnokság, utána jöhet a hadosztály. És aztán mi jön?

Kuba: változás és folyamatosság

Interjú Elvira Corredera Morales asszonnyal, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetével

Trump ellenségnek tekinti Kubát, és igyekszik megfojtani. Eközben az Európai Unió államai építik a kapcsolatokat Kubával, és fejlődésnek indult a magyar-kubai viszony is. Kuba életében jelentős változások mennek végbe. Átalakul az állami struktúra, de a nép hatalma, a párt vezető szerepe marad. Ezekről nyilatkozott A Szabadságnak Alicia Elvira Corredera Morales asszony, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete.

Kubában csak egy hatalom van, a nép hatalma

Kuba életében jelentős változások mennek végbe. Mit jelent az új alkotmány elfogadása, a Kubai Köztársaság elnökének megválasztása?

Kubában komoly és halaszthatatlan változások mennek végbe az állami hatalom szervezésében. A jobb egyensúly keresése miatt ezek az átalakulások az állam legfontosabb hivatalaihoz rendelt funkciók megosztását vonhatják magukkal, ami nem a hatalom megosztását jelenti, mert a kubai társadalmi rendszer lényeges alapelve a hatalmi egység, „amelyet politikai fellépés egységének kell értelmezni”. A köztársasági elnök intézményét október 10-én helyreállították: az elnököt a Nemzetgyűlés választja meg az alelnökkel együtt. Tehát ahhoz, hogy betölthesse a posztját, képviselőnek kell megválasztani, közvetlen népszavazás útján, a nemzeti terület egyik választókerületében.

A döntéshozatali kapacitások új megoszlása megkülönbözteti az állam képviseletét a kormányfőtől, azaz a miniszterelnöktől, akit a Nemzetgyűlés az elnök javaslatára nevez ki.

Ezek a változások csakúgy, mint a jövőben várhatóak, az összes állami és közigazgatási szerv jobb működésének az elősegítésére irányulnak az ország egész területén. Az az elv, hogy Kubában csak egy hatalom van, a néphatalom, változatlan marad.

Milyen szerepet játszik a Kubai Kommunista Párt az ország életében az új alkotmány elfogadása után?

Nekünk, kubai embereknek csak egy pártunk van, ez a párttagok és más állampolgárok pártja, az egész nép pártja, a nép hatalmát őrző kubai forradalom pártja, a szocialista jogállam pártja. A Kubai Kommunista Párt José Martí hagyományát követi, marxista-leninista, a kubai nemzet élén járó szervezet, a társadalom és az állam legfelső vezető ereje, amely a szocializmus építésének magasra tűzött célpontjainak az elérésére irányuló közös erőfeszítéseket szervezi és irányítja.

Kuba nem adja meg magát

Az Egyesült Államok új korlátozásokat vezet be Kuba ellen. Hogyan érintik az amerikai korlátozások a kubai emberek életét?

A Kubába irányuló olajszállítás elleni akciók brutálisak, nem nyilvánosak, de még csak nem is konvencionálisak a nemzetközi politikában; ez az üzemanyag tengeri szállításának az üldözése. A szállító társaságokkal szembeni szankciók, az azok ellen a kormányok elleni fenyegetések, amelyekhez a hajók tartoznak, illetve amelyeknek a zászlaja alatt hajóznak, továbbá a hajókat biztosító társaságok elleni szankciók – ezek átmeneti hiányt okoztak. Csökkent a tömegközlekedés, ami nehézségeket okoz a családoknak, a gyermekeknek, az időseknek, az egészségügynek, az oktatásnak stb. Megtiltották az óceánjáróknak, hogy kubai kikötőkben kössenek ki, ami csökkenti az idegenforgalmat. Kisebb összeget küldhetnek az Egyesült Államokban dolgozó kubai személyek a családjuknak.

A Helms-Burton törvény III. cikkelyének az alkalmazása erőteljesen befolyásolja Kuba gazdasági tevékenységeit, különös tekintettel a külkereskedelemre.  Általában véve, ezek az intézkedések rendkívül hátrányosan érintik a kubai népet.

Köszönet a Munkáspárt szolidaritásáért

Hogyan látja Budapestről Kuba és az Európai Unió viszonyát, s ezen belül a magyar-kubai kapcsolatokat?

A kubai és a magyar kapcsolatok Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017. novemberi kubai látogatásával indultak el újra. A látogatás során megállapodásokat írtak alá az együttműködésről a kultúra-, a felsőoktatás-, a gazdaság-, a kereskedelem- és a sport területén. Ezenkívül megvizsgálták, mely területeken működhet együtt a két ország: például a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a technológiák beszerzésének a területén. Ennek megfelelően folytatjuk a közös munkát.

Az Európai Unióval jók Kuba kapcsolatai. A közelmúltban került sor az EU és Kuba közötti II. Tanácsülésre a megértés és tisztelet légkörében. A kapcsolatok pozitívak, és szándékunkban áll tovább erősíteni azokat. Az EU megerősítette, hogy határozottan elutasítja az embargót és a Helms-Burton törvény alkalmazását, valamint az Egyesült Államok Kuba elleni politikáját.

Nagykövet asszonyt jól ismerik A Szabadság olvasói. Gyakori vendég a Munkáspárt székházában is. Hogyan értékeli a Magyar Munkáspárt és a Kubai Kommunista Párt együttműködését?

A Magyar Munkáspárt mindig határozottan a szolidaritásáról biztosítja Kubát, jó kapcsolatban áll egymással ez a két politikai erő. Küldöttségek további cseréjével is megerősíthetnénk kapcsolatainkat, elősegítve, hogy kölcsönösen még jobban megismerhessük a másik ország helyzetét.

El a kezekkel a szíriai nép olajától!

Mark T. Esper, amerikai hadügyminiszter és Mark A. Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke bejelentette, hogy újabb amerikai katonákat küldenek Szíriába az „olajmezők védelmére.”
(https://www.defense.gov/)
Szíria a 2010-11-ben kezdődött háború előtt napi 400 ezer hordó nyersolajat termelt. Ma ez visszaesett napi 26 ezer hordóra. A szíriai olaj fontos egyrészt Szíriának, másrészt regionális együttműködés alapja lehet a térségben, mivel a környéken Szíria az egyetlen termelő. Az USA a független Szíria olajmezőit akarja megszerezni, bármi áron. Az olaj a szíriai népé! El a kezekkel a szíriai nép olajától!

Kína győzheti le Sorost

„A nyílt társadalomra (open society) nézve Kína a legnagyobb ellenség” – nyilatkozta George Soros a The New York Timesnak.
(https://www.nytimes.com/)
A kínai sajátosságú szocializmus alternatívát jelent a nyugati liberális demokráciamodellekkel szemben. A nyugati világban az emberek egyre kevésbé érzik magukénak a fennálló rendszereket. Szembe fordulnak a hagyományos pártokkal, a hivatásos és jól fizetett képviselők uralmával. Kína sikeres, a kínai emberek jobban élnek, bíznak a jövőben. A nyugati világban egyre többen gondolják, hogy másra van szükség, mint a mai liberális modellekre.

Nő a háború kockázata

Az USA 30 harckocsiból álló rohamosztagot vezényelt Litvániába. Lukasenko belarusz elnök kijelentette, hogy 30 tank nem jelent gondot a belarusz hadseregnek. A veszély abban van, hogy korábban ilyen amerikai lépések nem voltak, és Litvánia sem fogadott be idegen csapatokat. Ilyen demonstrációkra fegyvercsörtetés nélkül, de válaszolni kell.
(https://www.belta.by/)
Az USA és a NATO provokálja Oroszországot és szövetségeseit, köztük Belaruszt is. Az amerikaiak egyelőre kerülik a közvetlen összetűzést, kis lépésekkel ugyan, de háborút készítenek elő. Oroszország és szövetségesei nem hagyhatják válasz nélkül, így megnő a katonai szembenállás szintje és a háború kockázata.

Megújulás előtt a világ kommunista mozgalma

Világtalálkozót tartottak Izmirben a világ kommunista és munkáspártjai. A kommunista mozgalom él és működik, amit az is mutat, hogy a mostani már a huszonegyedik találkozó volt. Az évenként sorra kerülő rendezvénynek az idén először két házigazdája volt, a Görög KP és a Török KP.

De jelzésértéke van annak is, hogy 58 országból 74 párt 137 képviselője jött el az Égei-tenger partján fekvő török városba. Törökországban a Török KP legálisan működő párt, de provokációkra, sőt kommunistaellenes akciókra mindig kell számítani. Biztonsági okok miatt le is kellett mondani a találkozó idejére meghirdetett nagygyűlést. Olyan helyzetben, amikor a török csapatok hadat viselnek Szíria területén, bármire lehet számítani.

A tanácskozás résztvevői megemlékeztek a Kommunista Internacionálé, a Komintern megalakításának 100. évfordulójáról. Hangsúlyozták, hogy a szervezet kiemelkedő szerepet játszott a kommunista mozgalom erősítésében, a kapitalizmus elleni harc szervezésében. A Komintern szerepe vitathatatlan a fasizmus elleni harcban is.

Többen sürgették egy új világszervezet létrehozását. Mások viszont rámutattak, hogy a Komintern 1919-ben az 1917 után reálisnak ítélt világforradalmi eszmére és a szocialista Szovjetunió anyagi és politikai támogatására épült. Ma a szocialista forradalom kivívása közvetlenül nincs napirenden egyetlen országban sem.  Másrészt, egyetlen ország sem vállalja azt a szerepet, amelyet valaha a Szovjetunió játszott.

Ma a pártok együttműködésének megújítására van szükség. A nemzetközi mozgalom átalakításához és a kapitalizmus elleni erőteljesebb támadáshoz többre van szükség. Ezt hangoztatta Dimitris Koutsoumpas, a Görög KP főtitkára, hozzátéve, hogy a Görög KP kész ebben részt venni.

Korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel kell együttműködnünk. Ezt emelte ki Kemal Okuyan, a Török KP főtitkára is. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke számos konkrét javaslatot tett a nemzetközi tanácskozások munkájának megújítására.

A pártok elítélték Törökország agresszióját Szíria ellen.  Szolidaritásukat fejezték Venezuela, Kuba népével és más népekkel, amelyek küzdenek az imperialista országok támadásai ellen.

A tanácskozás megválasztotta a kommunista és munkásmozgalom új koordináló szervét, a Munkacsoportot. 27 más párt mellett a Munkacsoportnak ismételten tagja lett a Magyar Munkáspárt.  Ez annak elismerése, hangsúlyozta a párt elnöke, hogy a Munkáspárt létező párt, valóságosan harcol a tőke ellen, és konstruktív magatartásával tekintélyt szerzett a mozgalomban.

A tanácskozás döntött arról, hogy hol legyen a következő, 22. Nemzetközi Találkozó. A tanácskozás résztvevői a Belga Munkapárt ellenszavazata mellett elfogadták, hogy a következő találkozót a Koreai Munkapárt szervezze meg 2020 őszén.

A munkáspárti küldöttség több kétoldalú megbeszélést is folytatott. Szívélyes és mély eszmecserére került sor a Török KP vezetőjével. A kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről állapodtak meg a Kínai KP, a Német KP, a Vietnami KP, a Laoszi KP, és a Venezuelai KP képviselőivel.

Mit támogatunk és mit nem támogatunk?

Törökország katonai akciót indított Szíria ellen a Béke forrása hadművelet elnevezéssel. A hadművelet egyik hivatalos célja az volt, hogy a török-szíriai határ mentén, szíriai területen létrehozzanak egy „biztonsági zónát”, ahol felszámolják a törökök ellen fellépő kurd erőket. A másik hivatalos célként azt nevezték meg, hogy ide telepítenének mintegy kétmillió szíriai menekültet, akik jelenleg török területen vannak.  Az Orbán-kormány támogatásáról biztosította az akciót. A Munkáspárt álláspontjáról kérdeztük Thürmer Gyulát, a párt elnökét.

Támogatjuk-e a török kormány lépését?

Nem támogatjuk. A Munkáspárt elítéli, hogy Törökország agressziót követett el Szíria ellen. Szíria független, szuverén állam. A Munkáspárt az első perctől kezdve elítélte az agressziót.

Támogatjuk-e a magyar kormány döntését?

Nem támogatjuk. Az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy ez a kisebbik rossz. Ugyanis, ha a törökök megnyitják a határukat és kiengedik a három-négy millió szíriai menekültet, akkor ők elindulnak Európa felé.

Egy független állam elleni agressziót nem lehet törvényesíteni. Ez elfogadhatatlan. A török kormány akciója nem a menekültekről szól, ez csak a hivatkozási alap. Arról szól, hogy Törökország hatalmi tényező maradjon a Közel-Keleten és az USA, Oroszország és Irán mellett ők is beleszólhassanak az eseményekbe.


Támogatjuk-e Szíriát?

A leghatározottabban támogatjuk. A Munkáspárt mindig támogatta Aszad elnök törvényes kormányát, és küzdelmét Szíria függetlenségéért és területi integritásáért. Ez most is így van.

Támogatjuk-e a kurd felszabadító szervezeteket?

Nem támogatjuk. Sokan emlékezhetnek arra, hogy az 1990-es években a Munkáspárt aktívan támogatta az Abdullah Öcalan vezette Kurd Munkáspártot. A szervezetnek Budapesten is voltak emberei. Nem egyszer részt vettünk a gyűléseiken. Elítéltük Öcalan bebörtönzését. Sok mindenben segítettük őket.

A Kurd Munkáspárt az 1990-es években baloldali erőként lépett fel. Szorosan együttműködött a török kommunistákkal, akik minden eszközzel segítették harcukat. Az elmúlt évtizedben azonban jelentős fordulat következett be a Kurd Munkáspárt politikájában. A kurd szervezet vezetése úgy döntött, hogy a kurd nép függetlenségét csak úgy lehet kivívni, ha ehhez megszerzik az Egyesült Államok és a török nagytőke támogatását.

A Kurd Munkáspárt embereinek kiképzését az amerikai katonai tanácsadók vállalták magukra. A török nagytőke jelentős pénzügyi és politikai támogatást adott nekik. A független kurd állam programja nem a haladó erők programja, hanem az amerikai és a török nagytőkével való egyezségre épülő elképzelés.

Egyébként megjegyzem, hogy a Kurd Munkáspárt emberei velünk is elég régen megszakították a kapcsolatot. Az orientációváltás a tőkés körök felé nem csak odahaza, hanem külföldön is megtörtént.


Támogatjuk-e a Török Kommunista Párt álláspontját?

Támogatjuk. A Kommunista és Munkáspártok 21. Nemzetközi Találkozóján, ami most volt Izmirben, Kemal Okuyan, a Török KP főtitkára elmondta, hogy a kurd dolgozók, a kurd munkásság a törökországi munkásosztály részét jelentik. A török nagytőke kihasználja a kurdokat, mint olcsó munkaerőt. Másrészt a kurd nemzetiségi problémát arra használják, hogy megosszák a török dolgozókat. A recept egyszerű. Ha az emberek nacionalista alapon küzdenek, akkor nem harcolnak a kapitalizmus ellen. A Török KP szerint a kurd nép felszabadulását nem az USA-val és a török nagytőkével való flört hozza el, hanem a török és kurd dolgozók együttes harca a kapitalizmus ellen.

A Török KP elítéli a Kurd Munkáspárt taktikáját is. Az elmúlt években számos robbantást követtek el Törökországban olyan látványos helyeken, mint az isztambuli Takszim tér. A kommunisták sohasem támogatták a terrort.

Támogatjuk-e azt a tüntetést, amelyet „baloldali értelmiségiek” november 7-re hirdettek meg Budapesten Erdogan török elnök látogatása ellen?

Nem támogatjuk.  A „baloldali értelmiségiek” mögött valójában a liberálisok állnak. Mindenki olvashatta a Facebookon Vajnai Attila felhívását. „Az Európai Baloldal a kurdokkal és minden szíriai elnyomott kisebbséggel szolidárisan tüntetéseket szervez Erdogan látogatása ellen, amelyhez minden demokratikus szervezet csatlakozását várjuk.”

Ki is az az Európai Baloldal? Másik nevükön ők a „Munkáspárt-2006”, az a csoport, mely súlyos károkat okozott a Munkáspártnak, majd dolga végezetten távozott.

Az a csoport, amelyet rögtön felvettek az Európai Baloldali Pártba, miután mi, a Magyar Munkáspárt kiléptünk onnan.  Kiléptünk, mert rájöttünk, hogy azoknak eszük ágában sincs a kapitalizmus ellen küzdeni. Az Európai Baloldali Párt az Európai Parlament játékszabályai alapján, az Európai Parlament pénzén tevékenykedik.

Olvassuk csak tovább a felhívásukat! „A közel-keleti békét csak a kurdisztáni baloldal demokratikus szocializmusa lesz képes hosszú távon megteremteni.” Világos beszéd! A demokratikus szocializmus nem más, mint a kapitalizmus baloldali mázzal leöntve. Ez volt az MSZP jelszava is harminc éve.

A csoport  azt mondja, hogy „minden szíriai elnyomott kisebbséggel” szolidáris. Vagyis itt szó sincs a törvényes szíriai kormány támogatásáról, amely az elmúlt években vezette a szíriai nép harcát a külföldi agresszorok és otthoni támogatóik ellen. A Vajnai-féle tüntetés Erdogan ürügyén valójában az Aszad-kormány ellen lép fel, úgy, ahogyan ezt a liberálisok mindenütt teszik.

A Vajnai-féle csoport folyamatosan odacsapódik a szoclibe-rálisok akcióihoz. Voltaképpen elvégzik azokat a lépéseket, amelyeket a szocliberálisok fő erői nem akarnak magukra vállalni.

Az Erdogan-látogatás elleni akció valóságos célja nem az, hogy a szír vagy a kurd népnek segítsenek. Az ilyen akció célja az, hogy felhívják magukra a figyelmet. Pontosan tudják, hogy a rendőrség fel fog lépni ellenük, ha megsértik a szabályokat. A cél pontosan ez: kiprovokálni a hatalom fellépését, majd az egészet eladni a nyugati liberális sajtónak.

Támogatjuk-e, hogy a Munkáspárt önálló akciót szervezzen?

Nem támogatjuk. Igaz, hogy néhány elvtársunk tett ilyen javaslatot. De nézzük meg a tényeket!  A magyar kormány álláspontját mi is elítéljük, és ezt számtalan alkalommal elmondtuk. 

Tudunk-e ma jelentős utcai megmozdulást szervezni? Ha tetszik, ha nem, a tény az, hogy nem tudunk. Megpróbálni lehet, de ezzel semmilyen eredményt nem érünk el.

Ha erőinket az utcán akarjuk megmutatni, akkor inkább más témát, más apropót kell találni. Olyat, amely valóban foglalkoztatja a magyar társadalmat. Ahogy elnézem a magyar belpolitikát, ilyenből lesz bőven a következő időszakban.

A kínai gazdaság a leggyorsabbak között

A kínai gazdaság az idei év kilenc hónapjában 6,2 százalékkal növekedett. A kormány 6,0-6,5 százalék közötti növekedést tervezett.
(http://www.xinhuanet.com/english/)
Kína a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik. A kínai kormány a belső fogyasztás növelését tekinti a fejlődés egyik mozgatórugójának. A GDP növekedése az emberek életszínvonalának növelését szolgálja.

Nem akarunk háborút!

Az orosz hadászati rakétacsapatok gyakorlatot tartottak 12 ezer katona, 213 rakéta indító eszköz, 15 hadihajó és 5 tengeralattjáró részvételével. A hadgyakorlaton részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
(http://kremlin.ru/)
A NATO egyre növeli a katonai fenyegetés szintjét Oroszország ellen. Újabb és újabb amerikai csapatok fordulnak meg Kelet-Európában. Folyik a NATO keleti bevetési lehetőségeinek vizsgálata és egy aktív háború előkészítése. Oroszország minderre válaszol, és megteszi a szükségesnek ítélt katonai lépéseket. Tárgyalásokra, a fegyverkezési hajsza leállítására van szükség, ha nem akarunk háborút. És mi nem akarunk háborút.