A pécsi „tarvágás” reálisan

A pécsi „tarvágás” reálisan

Pécs városában izgalmas választás lesz vasárnap. A polgármesteri székért hatan versenyeznek, a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk, az LMP, a Mindenki Pécsért Egyesület (ez a félig egyesült ellenzék fedőszerve) és két független. Pécs 7. egyéni választókerületében indul Sugár György, a Munkáspárt színeiben.

A választások egyik vitakérdése a pécsi „tarvágás” volt. Közreadjuk a munkáspárti jelölt, és egyben szakember véleményét.

Az EU-csatlakozás feltételeinek eléréséhez a kormány – a 22/1998 (6.26) KTM rendeletben – meghatározta azokat a technológiai kibocsátási és összkibocsátási határértékeket, amelyeket 2005. január 1-ig az 50 MWth-nál nagyobb (ilyen a Pécsi Erőmű is) erőműveknek teljesíteniük kell. Ezeket a határértékeket jelentősen túllépte a Pécsi Erőmű is.

A felkészülés első lépéseként a meglévő 4 db széntüzelésű kazánból kettő gáztüzelésre átalakítását terveztük, az egyik leállítását és a negyediket széntüzelésre terveztük korszerűsíteni. A széntüzelés korszerűsítését nem tudtuk elkezdeni, mert a lakossági elfogadáson megbukott a szükséges bányanyitási terv.

Időközben az EU kezdeményezte a CO2 (szén-dioxid) csökkentést és 2002-ben országokra leosztotta a CO2 keretet és támogatást helyezett kilátásba a CO2 semleges (biomassza) alapon előállított villamos energia árára. A gáztüzelésre való átállás megkezdődött és rövid idő alatt be is fejeződött és közben előkészítettük a szénalapú fejlesztésre tervezett kazán átalakítását biomassza tüzelésre (60t/óra apríték felhasználás).

Ekkor már az erdészet jelentős piaci veszteséget ért el, az export visszaesett, a hazai fafeldolgozás (bútoripar, épület faipar stb.) leállt. Ugyanakkor a hazai erdészeti jelentések szerint évente 11 millió tonna faanyag terem, amelyből felhasználás csak 3-4 millió tonna/év – így évente az erdőállomány jelentősen gyarapodott, illetve az elöregedett állomány pusztulása következett be.

A CO2-mentes energia termelés és a faképződés egymásra találásával és az állam és helyi önkormányzat támogatásával 2004. aug. 31-re felavattuk az 50 MW villamos energia előállítására képes finn technológiájú biomassza tüzelőanyagú energetikai egységet. A fenti beruházás előkészítése és kivitelezése során is volt a zöldeknek ellenkezése, amelyben a helyi (decentralizált) kisebb biomassza blokkok építését látták volna jónak. – ilyen Mohácson létesült, Szentlőrincen is elkezdődött de nem valósult meg – általában nem volt magán tőke, sem állami forrás ezen kisebb blokkok létesítésére.

A jelenleg is működő 60 to/órás kazán tüzelőanyaga mintegy 80%-ban ipari célra alkalmatlan hibás, túltartott (elöregedett) faanyag és mellette növekvő mértékben fafeldolgozási hulladék.      A zöldek „tarvágás” propagandája teljesen alaptalan, az erdészet szakmailag megalapozott, hatóságilag ellenőrzötten végzi az erdőállománnyal való gazdálkodást. (részletesen szakmai értékelést ad pl. Förszter Gyula az interneten) Ismeretem szerint az évi 11 millió tonna faanyag növekedésből energetikai célú felhasználás Pécsett, Tatabányán és a Mátrai erőműben együttesen nem éri el a 1,5 millió tonna mennyiséget.

Álláspontom szerint a nemzeti természeti erőforrással való felelős gazdálkodás minden gazdálkodó kötelessége és felelőtlenség, ezt a tevékenységet politikai lejáratás céljára használni. Pécs ezen beruházással és később 2014-ben üzembe helyezett szalma tüzelésű blokkal (30 to/óra lágyszárú tüzelőanyag) zöld főváros címet pályázhatja, hiszen a város lakosságának közel fele erre alapuló távfűtéssel él. Az Erőmű két gázkazánja teljes tartalékot biztosít, üzemére igen ritkán van szükség. A biomassza tüzelésre való átállással Pécs város levegőminősége minden vonatkozásban sokat javult, hatása a jelenleg időnként kialakuló kedvezőtlen állapotra igazoltan nincs. Az időszakosan előforduló szmogos állapot a város kedvezőtlen fekvéséből és a korszerűtlen tömegközlekedéséből, és a még mindig meglévő családiházas övezetekben kialakult szegényebb lakosság által használt egyéb tüzelőanyagok miatt van.

Sugár György
nyugalmazott gépészmérnök,
környezetvédelmi szakmérnök

Szólj hozzá!